Az irányított betegellátási rendszer az elmúlt évek szinte egyetlen és ezért a legtöbbet vitatott egészségpolitikai modellje Magyarországon. Indulásától kezdve számos lelkes támogatója és legalább annyira vehemens ellenzője akadt és akad napjainkban is. Sajnálatos módon a közel hat év alatt nem alakult ki egységes szakmai konszenzus az egészségügy fejlesztésének irányáról és így az irányított betegellátás sorsáról sem. A modellel kapcsolatosan még mindig számtalan téves vagy félinformáció kering a köztudatban és szakmai berkekben is. Csak az elmúlt évet tekintve hol az egészségügyi reform zászlóshajója, hol különböző vizsgálatok „főbűnösként” megjelenő célpontja volt.

Az vitathatatlan érdeme a modellt életrehívó döntéshozóknak, hogy – az általános gyakorlattal szemben -, az egészségügyi ellátórendszer oly sok elemét érintő, számos érdekét sértő reformkísérlet nem a teljes lakosságon és ellátórendszeren kerül kipróbálásra, hanem egy jól körülhatárolt, önkéntes körben. A modell zártkörű, kísérleti jellegű bevezetése lehetőséget ad arra, hogy a működést monitorozva, az eredményeket értékelve levonhatóak legyenek a tanulságok, meghatározhatóak a jövőben országosan hasznosítható eredmények.

A továbbiakban ismertetni szeretnénk a modell elindulásának körülményeit, főbb célkitűzéseit, elméleti és gyakorlati lényegét, valamint az eddigi tapasztalatokat, nem titkoltan azzal a céllal, hogy a modellre vonatkozó releváns ismeretek minél szélesebb körben hozzáférhetővé, ismertté válhassanak, ezzel is elősegítve a konstruktív szakmai viták kibontakozását. 1999-ben 9 szervezővel indult a modellkísérlet, akkor még országosan összesen kb. 200 ezer volt az érintettek létszáma. Az évek múlásával néhány szervező kiesett, míg mások pályáztak és nyertek. Jelenleg 18 szervező vesz részt az irányított betegellátásban, 2004-ben 2 millió, 2005-től 2,5 millió magyar biztosított ellátását szervezik. valamennyi szervező a jogszabályi előírásoknak megfelelően legalább 100 000 érintett lakos ellátását oldja meg, az idei évtől cél a területi integritásra való törekvés, azaz a szervezők területeit lehetőleg kistérségek alkossák.

A rendszer indulása, céljai

Az irányított betegellátás –kormánypárti és ellenzéki támogatással – 1999-ben indult modellkísérletként. A költségvetési törvény felhatalmazása alapján került sor az első pályázat kiírására az egészségügyi intézmények, szolgáltatók számára. A pályázatot nyert egészségügyi szolgáltatóknak vállalniuk kellett, hogy az általuk ellátottak egészségügyi ellátását részben maguk végzik, részben szervezik – azaz szervezőként jelennek meg az ellátórendszerben. Ezzel az OEP mellett új szereplő jelenik meg, aki felelősséggel viseltetik az ellátás iránt. A modellkísérlet célja, hogy a rendelkezésre álló (sosem elegendő) forrásból hatékonyabb felhasználással a lakosság számára jobb, egyenlő egészségügyi ellátást biztosítson, kontrollálja a kiadásokat, betegségmegelőző és egészségfejlesztő programokat valósítson meg, javítva ezzel az érintettek egészségi állapotát.

A modell alapköve: a háziorvos
A modell alapelve, hogy az első orvos-beteg találkozásnak a háziorvosnál kell megtörténnie, és a háziorvosnak az OEP kasszák őreként (ún. kapuőr funkció) tudatosan kell megválasztania a beteg számára legmegfelelőbb ellátási utat, azaz ellátni a beteget és eldönteni a továbbutalás szükségességét és indokoltságát. Cél az, hogy mindig a megfelelő ellátási szinten történjék meg az ellátás, azaz a kórházi ellátást igénylő beteg kórházba kerüljön, ugyanakkor a kórházi ellátást nem igénylők ne kórházba, hanem szükség szerint pl. járóbeteg szakrendelésre kerüljenek.
A modell ellátotti köre a csatlakozott háziorvosok által biztosítottakból áll, azaz a háziorvos a modellbe való belépésével hozza magával a hozzá bejelentkezett betegeket.
A háziorvosokon kívül szerződnie kell és érdemes a szervezőnek más egészségügyi szolgáltatókkal is, hogy valamennyi a modellbe bevont ellátásra legyen ráhatása: így különösen járóbeteg szakrendelőkkel, kórházakkal. Az intézmények az együttműködés felvállalásával azt is vállalják, hogy a modell elveknek megfelelően igyekeznek ellátni a betegeket.

Adatszolgáltatás
A modelleknek az OEP adatot szolgáltat valamennyi a modellben érintett ellátás igénybevételéről. Az ellátási adatok TAJ-számhoz kötve érkeznek (érkeztek az adatvédelmi Biztos állásfoglalásáig), azaz a szervező nem képes a biztosítottak azonosítására. A szervezők által működtetett esetkezelő rendszerben egyedül a háziorvos képes a betegek azonosítására. Miért is szükséges az azonosítás, mire jók az adatok? Az adatokból elemzések készülnek, kiszűrhetők az ún. párhuzamos ellátások (mikor pl. azonos hatóanyagú gyógyszerkészítményt kap a beteg két különböző orvostól, különböző márkanéven vagy egyszerre kezelik két kórházban, egy héten belül banális diagnózis miatti több rendelőintézeti vizsgálat stb.), ellátási anomáliák (pl. a jelentések szerint a beteg kórházban volt, miközben a háziorvos többször felkereste otthonában), kódolási anomáliák (pl. súlyosabb betegséget kódolnak, mint a valódi betegsége). Követhetők a kórházba utalások, az adatok ugyan visszamenőlegesek, de segítségükkel meg lehet előzni a jövőbeni felesleges ellátásokat. A háziorvosnak azért fontos, hogy TAJ-szám alapján azonosítsa beteget, hogy a fenti esetekben közbe tudjon lépni.

Előzmények

Előzmények a magyar egészségügyi reformban

Az egészségügyi reform kezdeteitől szakmai célként meghirdetésre került az alapellátás erősítése, ami azt célozta, hogy a lehető legalacsonyabb szinten történjen meg a definitív ellátás, így a rendszer kórház centrikus jellege gyengüljön. A kártyapénz-alapú finanszírozás azonban a nyújtott szolgáltatások számának minimalizálásában teszi érdekeltté a családorvost, mely teljesen ellentmond „kapuőri” szerepének. Deklaratív elv a prevenció (betegségmegelőzés, egészségfejlesztés) fontossága, ugyanakkor egészségügyünkben ez inkább eseti kampányok formájában figyelhető meg, még a Népegészségügyi program fényében is. Gondozás ma hazánkban meghatározott területeken zajlik intézményes formában – ilyen a bőr-és nemi beteg-, az onkológiai, ideg-, tüdő-, terhes-és csecsemőgondozás -, melyek komoly nehézségekkel küzdenek bizonyos jogszabályi rendezetlenségek, nem kellően tisztázott hatáskörök illetve a kevésnek bizonyuló anyagi források miatt. Sok olyan betegség illetve betegcsoport kimarad a szervezett gondozásból, amelyek esetében a klasszikus gyógyító ellátással szemben sokkal nagyobb szerepe lenne a követésnek, gondozásnak, tanácsadásnak. A rehabilitációt illetően hasonló a helyzet: létezik ugyan intézményes – de messze nem elegendő kapacitással működő – mozgásszervi és szív-érrendszeri rehabilitáció, valamint szórványosan létező pszichiátria rehabilitáció. Ezen a területen örvendetes módon már megjelentek a civil kezdeményezések bizonyos betegcsoportokban, ezek azonban általában csak helyi szerveződések és sok esetben nincs országos hálózatuk. A hagyományos bázis finanszírozás felváltására több lépcsőben bevezetésre került mind a járó-, mind a fekvőellátás területén a teljesítményfinanszírozás. Azonban a finanszírozási rendszer inkoherens ösztönző rendszert alakított ki, nem tárul hozzá megfelelő ellenőrzés, illetve monitoring.

Nemzetközi előzmények

A magyar irányított betegellátási modellkísérlet a jelenlegi finanszírozási rendszertől eltérő konstrukcióban működtetett egészségügyi szolgáltatások szervezése. A rendelkezésre álló forrásokból egy eredményesebb, több egészségnyereséget eredményező egészségügyi ellátás biztosítását tekinti fő céljának. Alapvető elképzelés volt, hogy az amerikai típusú managed care és az angol típusú fundholding rendszer előnyei kerüljenek beépítése a magyar egészségügybe. Azonban a magyar irányított betegellátási rendszer nem managed care modell és nem fundholding modell, hanem jól körülhatárolt jellemzőkkel rendelkező saját rendszer.

GP Fundholding
A rendszer az Egyesült Királyságban került bevezetésre, illeszkedve az ottani adó alapú finanszírozáshoz. A szabadon választható rendszerben az azonos területen dolgozó háziorvosok praxisközössége, mint alapkezelő (fundholder) gazdálkodik a hozzájuk tartozó lakosság ellátására szánt, fejkvóta alapján számított forrásokkal, ebből fedezi a betegellátás költségeit. Ennek során a szereplők érdekeltté válnak a nagyobb számú definitív ellátás nyújtásában, a költséghatékony gyógyszerelés alkalmazásában, a felesleges párhuzamosságok elkerülésében és a jobb prevenciós munkában. Mindennek pozitív hatásai nemcsak az egészségügyben jelentkeznek, hanem a betegek – és így a társadalom egészének – javuló egészségi állapotában is. A fundholdereknek lehetőségük van áralkut kötni a szolgáltatókkal, ami lényegesen szorosabb szakmai kapcsolatot is lehetővé tesz a pénzügyi érdekeltség mellett. A rendszer közfinanszírozott működése következtében a fundholdingban esetlegesen keletkező megtakarítást vissza kell forgatni az egészségügyi rendszerbe.
A GP Fundholding rendszert – az eredmények első értékelését megelőzően – a kormányzat megszüntette, az egészségügyi reformfolyamat keretében azonban újra és újra előkerül felélesztésük különböző formákban.

Managed care rendszerek
A managed care a nagymértékben piacosodott amerikai egészségügy válasza a költséghatékonyabb ellátás parancsoló kihívásaira. Itt vagy for profit vagy non profit gazdasági szervezet átalánydíj ellenében szervezi a teljes körű betegellátást. A beteg közvetlenül szerződik az általa választott biztosítóval, ezzel kiválasztja a saját managed care szolgáltatóját, és vállalja az ellátás feltételeit, a beutalási rendet stb.
A betegellátást nyújtó felelőssége, hogy a rendelkezésére álló források elegendők legyenek, ezért intenzív betegségmegelőző tevékenységet folytat, szűr, gondoz, a gyógyszerelési, beteg beutalási tevékenységét irányítottan szervezi, menedzseli. Szerződést köt a különböző szolgáltatókkal, így a szakorvosi ambulanciákkal, kórházakkal. Diszkont árakat alkalmaz, a piaci technikákat felhasználva versenyezteti a különböző szolgáltatókat, hogy betegei számára a legjobb, de ugyanakkor a költségeket tekintve hatékony ellátást érjen el. Integrált betegellátás alakul ki, melyben meghatározó az információs rendszer, mely átfogja a betegellátás teljes vertikumát és megalapozza annak menedzselését.
A managed care rendszert a következő elemek jellemzik:
– korlátozott választási lehetőség a szolgáltatók között – a betegek részben vagy teljes mértékben csak azokhoz az egészségügyi szolgáltatókhoz fordulhatnak, akikkel az általuk választott szervezet szerződésben áll, a más ellátók nyújtotta szolgáltatások anyagi vonzatai (részben vagy egészben) a betegre hárulnak,
– szelektív szerződések kötése – a managed care szervezetek közvetlenül szerződnek az egészségügyi szolgáltatókkal és állapodnak meg az árban, bizonyos szolgáltatási szegmensekben egyes egészségügyi szolgáltatóknak nagy számú esetet tudnak garantálni, így árengedményre tesznek szert,
– fogyasztóvédelem – a betegek kezelésére vonatkozó standardok és irányelvek megfogalmazása a felesleges és nem megfelelő szolgáltatások kiküszöbölése céljából.

A managed care rendszereket számos kritika éri, melyek alapvetően két gyökerűek:
– Az amerikai egészségügyi rendszerben kulturálisan idegen, hogy valamely ellátásért fizető beteget korlátozzák, hogy hol és milyen ellátást vehet igénybe, az egészségügyi piacot (is) szabadnak tartják.
– A managed care szervezetek – különösen a for porfit szerveződések – működésében erősen megjelennek azok a lefölözési tendenciák (vagyis az alacsony kockázatú betegek arányának növelésére való törekvés), melyek sértik a rendszer méltányosságát.

A fentiekből is kitűnik, hogy az irányított betegellátási modellkísérlet nem hű másolata egyik rendszernek sem, kihasználja azok előnyeit, működéséhez pedig az azok által használt eszközöket veszi részben igénybe (pl. helyi eljárásrendek, együttműködési megállapodás más szolgáltatókkal, fejkvóta alapú elvi számla stb.). Meg azt is említenünk, hogy nem csak Magyarország próbálkozik e módszertan átvételével: Svájcban, Németországban, Spanyolországban is láthatunk példákat a brit és amerikai rendszer ötvözésére, előnyeinek kiaknázására.

A modell keretei

Egy ország egészségügyi rendszerének helyzetét, struktúráját nagymértékben meghatározza a társadalmi berendezkedése, kulturális hagyományai, és nem utolsósorban gazdaságának működése. A társadalmi normák, viszonyok változása szükségképpen maga után vonja az egészségügyi rendszer változásának igényét. Az irányított betegellátási modell rendszerének kidolgozása során az abban résztvevő szakértők azokra, az egészségügyben általánosan meglévő problémákra keresték a választ, melyek minden reformkísérlet homlokterében megjelentek. A kidolgozás során az alkotók mindvégig tudatosan felvállalták, hogy a modell nem egy csodafegyver, nagyon fontos a felvállalt problémák, vagyis a modell terjedelmének pontos meghatározása.
Az alábbi felsorolásban – a teljesség igénye nélkül – azokat a problémákat kíséreljük meg számba venni, melyekre a modell elsősorban fókuszál, melyekre valamiféle megoldást kíván nyújtani.

Az egészségügyi rendszer megoldandó problémái

A fejlett világban működő egészségügyi rendszerek tanulmányozása során azt kell látnunk, hogy a – még oly különböző értékekre és logikára felépülő – egészségügyi rendszerek működési problémái kísértetiesen hasonlítanak egymásra.

A köz finanszírozott egészségügyi rendszerek általános problémái
Az egyes országokban működő egészségügyi rendszerek működését alapvetően három probléma határozza meg:
– a méltányosság kérdése – vagyis az egészséghez, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés kérdése
– a hatékonyság kérdése – vagyis a rendelkezésre álló források felhasználásának eredményessége, mind technikai, mind allokációs szinten
– a minőség kérdése – vagyis a nyújtott szolgáltatások klinikai és szolgáltatási minőségének standardizáltsága, mért és értékelt volta

Általánosságban megfogalmazható, hogy a fejlődő, illetve igen alacsony GDP-vel rendelkező országok elsősorban a méltányosság, vagyis a fizikai hozzáférés, a rendszer létezése az alapvető probléma. Az országok másik csoportja számára – akiket némiképpen önkényesen hívhatunk fejlett országoknak – az alapvető problémát a hatékonyság és a minőség kérdése jelenti.

A magyar egészségügyi rendszer problémái

A fenti megközelítés alapján egyértelmű, hogy a magyar egészségügy alapvetően a második csoportba sorolható.
Fontos annak elkülönítése, hogy ebben a megközelítésben nem az a kérdés, hogy mekkora a rendelkezésre álló források nagysága – vagyis nem az oly szívesen emlegetett alulfinanszírozottság a kérdés – hanem az, hogy a tudottan szűkös erőforrásokat hogyan és mire használjuk fel. Vajon az adott finanszírozási szint mellett a lehető legtöbb egészségnyereséget állítjuk-e elő? Az adott forrásokból a lehető legjobb-e az egészségügyünk? Vajon az adott finanszírozás mellett nyújtott szolgáltatások klinikai minősége mennyire standard, ellenőrzött és értékelt? Elégedettek vagyunk-e az egészségügyünkkel?

Az egyes problémák mögött meghúzódó általános okok

Az egészségüggyel kapcsolatban emlegetett problémák között alapvető kérdés a finanszírozhatóság. Minden költségvetési ráfordítási szint mellett egyre élesebben vetődik fel az a kérdés, hogy ma az egészségügy területén sokkal több minden lehetséges szakmailag, mint ami gazdaságilag megengedhető. És ez nem magyar betegség, gyakorlatilag valamennyi állam ugyanezzel a problémával küzd. A rendelkezésre álló források és az alapvetően a szakma által meghatározott igények, „szükségletek” közötti egyre nagyobb távolság kialakulását számos ok idézi elő.

– öregedő társadalom (demográfiai és morbiditási helyzet változása) következtében a krónikus betegek arányának megnövekedése, ami fokozott keresletet jelent az egészségügyi ellátások iránt

– költségrobbanás, vagyis az egyre gyorsuló ütemű technikai fejlődés következtében drámaian növekvő költségek

– költségérzéketlenség (moral hazard), vagyis a rendszerben lévő szereplő közül a tranzakcióban közvetlenül résztvevő két fél (a beteg és az orvos) egyike sem érdekelt a költségek figyelemmel kísérésében, a költséghatékonyabb ellátások keresésében, hiszen a költségeket egy harmadik fél (a társadalombiztosítás) fedezi

– piaci kudarcok, azaz az egészségügy is piac, azonban nem tökéletes, nincs valódi szabad verseny, mert pl. a vevő (aki az egészségügyben a beteg) nem tudja, hogy neki melyik gyógymód a legjobb, azt el kell hinnie az orvosnak (ez az ún. információs aszimmetria), míg mikor paradicsomot vesz az ember, akkor nagyon pontosan tudja, hogy mit vár, mit szeretne, mennyiért

– piaci kudarcnak tekinthető a kínálat indukálta kereslet (ahol pl. sok a kórházi ágy vagy bármilyen szolgáltatás, az megteremti a maga „betegét”) A magyar egészségügyi rendszer problémái mögött meghúzódó sajátos okok

– Formális finanszírozás:
A teljesítmény finanszírozott ellátási formáknál (pl. kórházi ellátás) az éves szinten meghatározott kassza-előirányzatokból az adott időszak teljesítménye alapján kerül meghatározásra az elszámolási egység aktuális értéke. Miután az OEP működési kasszái szakterületenként elkülönítettek és zártak, nincsen lehetőség az egyes ellátási területek közötti átcsoportosításra (ez a 21 lépés program keretében változni fog), ugyanakkor a biztosítónak megtakarítása sem keletkezhetnek.

– Informális finanszírozás:
Ebbe a kategóriába soroljuk azokat az elsősorban az orvosok egzisztenciáját alapvetően érintő szürke finanszírozási formákat, mint a hálapénz és a gyógyszergyártói promóció. Különös jelentőségüket nem elsősorban a közvetlen nagyságuk jelenti, hanem az általuk létrehozott érdekeltség következtében generált közköltségek.

– Érdekeltségi viszonyok:
Az egyén, az állampolgár a kötelező járulékfizetési rendszerben nincs ösztönözve a saját egészsége megőrzésére, javítására, valamint az egészségügyi szolgáltatás-igénybevételi szokásainak megváltoztatására.
A szolgáltatóknál alkalmazott különböző típusú finanszírozási technikák esetében problémát jelent, hogy az egyes ellátási szintekkel szemben támasztott szakmai követelmények és az érdekeltségi rendszer nem fedik egymást.
A háziorvos az egészségügy makrogazdasági folyamataiból semmit nem érzékel, csak saját praxisának menedzselésében érdekelt. Az egészségbiztosítás kasszái számára átjárhatatlanok, ezért szinte korlátlanul kezdeményezhet ezekben bármilyen túlfogyasztást: betegbeutaló szokásaira, gyógyszeradási tevékenységére semmilyen ösztönző nem került bevezetésre. Nem érdekelt olyan funkcionális vagy szervezeti integrációban, mely eredményesebb és egyben költséghatékonyabb betegellátáshoz vezetne. Semmi sem bátorítja egy jobb információrendszer kialakítására és működtetésére, ami az eredményesebb gyógyításnak, a folyamatos szakmai továbbképzésnek alapvető feltétele.
A szakellátás érdekelt a szolgáltatások számának emelésében, a fekvőbeteg-ellátás pedig a kezelt betegek számának növelésében. Az ellátás súlypontja törvényszerűen eltolódik tehát a szakellátás és fekvőbeteg-ellátás, vagyis a költségesebb, ugyanakkor nem biztos, hogy minden esetben feltétlenül szükséges, ellátási formák irányába.
A gyógyszertárak árbevétele az értékesített gyógyszerek árától függ, ezért finanszírozási szempontból a minél több és minél drágább gyógyszer értékesítésében érdekeltek. Ugyanez igaz a gyógyászati segédeszközök forgalmazására is.
A gyógyszert rendelő orvosok képzésében, továbbképzésében és jövedelem-kiegészítésében a gyártók, forgalmazók ösztönző szerepe a kiadások növelésében teszi érdekeltté a szakembereket, amivel szemben az állam oldaláról nem működik az orvosok számára hatékonyabb és vonzóbb érdekeltségi rendszer.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, mint finanszírozó, valójában abban érdekelt, hogy a költségvetési törvény által meghatározott kereteket lehetőleg zökkenőmentesen szétossza, az apparátus nincs ösztönözve a forrásallokációs hatékonyság javítására, a közpénzek okosabb felhasználására, valamint a felhasználás ellenőrzésére sem.

– Kulturális értékek:
Magyarországon a kulturális hagyományok nem engedik meg, hogy egy állampolgár ne kapja meg az adott körülmények között szakmailag és gazdaságilag lehetséges legjobb egészségügyi ellátást. Ebből adódóan nyilvánvalóan elengedhetetlen a teljes körű hozzáférhetőség biztosítása. A jelenlegi társadalmi-gazdasági viszonyok között jelentős probléma a teljes körű ellátottság fenntartása mellett az ellátási színvonal megfelelő szinten tartása.
Elsősorban az egészségügyben jelentkező költségrobbanás kezelésére az utóbbi évtizedben mind az Egyesült Államokban mind Európában több olyan egészségügyi ellátási forma alakult ki, amely a betegellátás menedzselését (vagy annak egy részét) az ellátást nyújtókra bízza. Ehhez olyan közgazdasági feltételrendszert alakítottak ki, mely az ellátás anyagi kockázatát – illetve annak egy részét – a finanszírozótól az ellátást nyújtókra ruházta át, ugyanakkor megadta nekik azt a jogot, hogy a beteg sorsáról úgy döntsenek, hogy annak szakmai és anyagi következményei is náluk jelentkezzenek.

Finanszírozás a modellben

Az irányított betegellátásban a szereplőket ugyanúgy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza és ugyanolyan áron, mint bármely más szolgáltatót. A modell finanszírozását az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet határozza meg.
A szervező részére az OEP elvi számlát vezet. Az elvi számla bevételi oldala fejkvóta alapon kerül meghatározásra. Az előző éves igénybevételi adatokból meghatározzák egy adott korcsoportú és nemű biztosítottra az egyes ellátási típusokból (pl. gyógyszer-támogatás, kórházi igénybevétel stb.) jutó egy-egy havi összeget: ez a fejkvóta. Kiadásként az elvi számlán valamennyi „kiadás” (egészségügyi szolgáltatóknak az OEP által fizetett összeg) megjelenik, függetlenül attól, hogy a biztosított azt hol vette igénybe. Az irányított ellátásba bevont, azaz az elvi számlán megjelenő ellátások a következők:

1. Háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás

2. Fogászati ellátás

3. Gondozóintézeti gondozás

4. Betegszállítás orvosi rendelvényre

5. Járóbeteg-szakellátás (rendelőintézet, ambulancia stb.)

6. Fekvőbeteg-szakellátás (aktív, krónikus) (kórház, rehabilitációs osztály, ápolási osztály stb.)

7. CT, MRI

8. Művese kezelés

9. Házi szakápolás

10. Gyógyszertámogatás (kivéve: speciális beszerzésű gyógyszerkiadás)

11. Gyógyászati segédeszköz támogatás

12. Gyógyászati ellátás (gyógyfürdő)

Az elvi számlát az OEP vezeti, évente egyszer válik „élessé”: az elszámolás során. A tárgyévet követő február 28. napjáig kerül sor az elszámolásra: amennyiben a számlán többlet keletkezik, azaz az egyenleg pozitív, akkor az degresszálás után kifizetésre kerül. A degresszálás azt jelenti, hogy a megtakarítás teljes összege nem kerül kifizetésre, hanem 10% megtakarításig csak 80%-a, az afeletti résznek mindössze 50%-a kerül kifizetésre. A degresszálás célja kettős: egyrészt cél az alul kezelés megakadályozása, másrészt pedig a szervezők közti szolidaritást is megteremti: hiszen ennek köszönhetően a nyereséges modellek viselik a nem-nyereségesek veszteségét.
A megtakarítás keletkezésében nagy szerepe van a modell eszközrendszerének: oktatjuk a háziorvosokat a hatékony és megfelelő ellátásra, gyógyszer protokollokat dolgozunk ki – ez azt jelenti, hogy igyekszünk elérni, hogy a modell területén a betegek a korszerű orvosi ismereteknek megfelelő bizonyítottan hatásos terápiát kapjon, ugyanakkor, ha ugyanaz a terápia olcsóbban is elérhető a társadalombiztosítás (és ezzel valamennyi járulékfizető) terhére, akkor ne a drágább legyen az elsőként választott. A már említett adatokból mérjük, elemezzük és értékeljük a háziorvosok, az intézmények tevékenységét, visszajelzéseket adunk.
A keletkezett megtakarítás felhasználását az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szabályozza, azt elsősorban az egészségügy fejlesztésére kell fordítani. A megtakarításból a szervező mellett részesednek a háziorvosok és a szerződött egészségügyi szolgáltatók.

A MISSZIÓ MODELL

A Misszió Egészségügyi Központ 1999-ben sikerrel pályázott, akkor 12 háziorvossal és 13 ezer érintett lakossal (a háziorvosokhoz bejelentkezett biztosítottakkal) indult el a Misszió Modell. Az évek során folyamatosan bővült az ellátotti kör, jelenleg 140 háziorvosi praxis és 240 ezer körüli biztosított tartozik a Misszióhoz, mint szervezőhöz. A szervezési terület Pest megyében kiterjed a teljes veresegyházi, a gödöllői, az aszódi és a dunakeszi kistérségre, és Budapest XV. kerületéből is vannak csatlakozott háziorvosaink. Heves megyében is jelen vagyunk: a teljes füzesabonyi, teljes hevesi és teljes egri kistérségben mi szervezzük az ellátást, valamint a gyöngyösi kistérségben részben.

A Misszió Modellhez csatlakozott háziorvosok

A Misszió Modell ellátás-szervezési rendszere

Betegirányítás

Az irányított betegellátási modell jogi keretei nem adnak semmiféle eszközt a szervező kezébe, mellyel meghatározhatná, hogy a betegek hol és milyen ellátásban részesüljenek. A betegirányítás megvalósításához az alábbi eszközök állnak rendelkezésre:

1. kommunikáció
Tapasztalataink alapján a betegek intézmény választási szokásaiban nagyon sok irracionális szempont játszik szerepet, illetve jelentős információhiány is megfigyelhető a betegek részéről. Az intézményeken belül történő személyi változások, fejlesztések, beruházások megismertetése a lakossággal hatással van az intézmény választási szokások alakulására. A Misszió közvetlen ellátási területén ehhez még hozzájárul a Misszió arculata, hitele, amely növeli a bizalmat az itt ajánlott intézménnyel szemben is. A betegek tájékoztatása a személyes találkozások (civilszervezetnél tartott előadások, betegoktatások) alkalmával, valamint a Misszió Világ hasábjain történik elsődlegesen.

2. a háziorvosok és az intézmények közötti kapcsolat javításával, élő együttműködés kialakításával
A háziorvosnak nagy szerepe lehet abban, hogy praxisához tartozó betegek melyik intézményt keresik fel. Ahol sikerült jó kapcsolatot kiépíteni a háziorvos és az intézmény között, ott a háziorvos is szívesebben ajánlja a szerződött szolgáltatót, mint ahol közvetlen személyes kapcsolat nem alakult ki. A háziorvosoknál is megfigyelhető volt, hogy sok esetben nem rendelkeztek információval az egyes intézmények által nyújtott szolgáltatások teljes köréről, illetve azok változásáról.

3.érdekeltségi rendszer
Az igénybevételi és költségadatok elemzéséből látható, hogy a szerződött intézményeinkben (kórház, szakrendelő) az egy ellátására jutó átlag költség alacsonyabb, mint a nem szerződött intézményekben. Tekintettel arra, hogy az érdekeltségi rendszerben az összes ellátási szint részesedik a megtakarításból, egységes érdekeltség alakul ki a betegek rendszerben tartása mellett.

Szolgáltatókkal való együttműködés, érdekeltségi rendszer

A Misszió Egészségügyi Központ Kht. irányított betegellátási modellje kiterjesztését követően több kórházzal és járóbeteg-ellátó intézménnyel működik együtt. A sikeres kooperáció alapja minden esetben a közös érdekeltség megtalálása, az egyes intézmények érdekeinek figyelembe vétele.

Háziorvosok esetében

Feltétele a modellben való részvételnek. A szerződés kiterjed az együttműködés keretébe tartozó feladatokra (adatszolgáltatás, képzés, esetkezelés), az érdekeltségi rendszer szempontjaira, valamint a pénzügyi elszámolás kérdéseire
A háziorvosokkal kötött együttműködési megállapodás tartalmazza a megtakarításból való részesedés arányát, valamint a rögzített százalékhatárokon belüli elosztási elveket. A teljesítmény értékelés, és így a részesedés alapjául:
– praxis folyószámla egyenleg
– esetkezelésben való részvétel
– adatszolgáltatás
– betegirányítás „rendszerben tartás”
– továbbképzéseken való részvétel számit.

Egységesen került meghatározásra az intézményi szolgáltatók részesedése minden régióban, valamint elfogadásra került, hogy az éves praxisfolyószámla megtakarítás 20%-ot meghaladó része nem kerül felosztásra a szolgáltatók között, hanem önálló fejlesztési alapba kerül, melyből az érintett régió egészségügyi ellátása fejleszthető. Ezzel az intézkedéssel az esetleges alulkezelést kívánjuk megakadályozni

Járóbeteg-szakellátásban

A szerződés kiterjed az együttműködés keretében vállalt feladatokra (adatszolgáltatás, képzés, esetkezelés), a megtakarításból való részesedés mértékére A Misszió modellben 2001.-es pénzügyi évtől vesznek részt önálló szerződött járóbeteg szakrendelő intézetek, melyek részesedési aránya egységesen lett meghatározva. Ezzel egyidejűleg kialakításra kerül a szakrendelő intézetek teljesítményértékelési rendszere. Az értékelési szempontok alapvetően megegyeznek a háziorvosi értékelési rendszerrel, mindazokon a pontokon, ahol ez releváns

Fekvőbeteg-ellátásban

A szerződés kiterjed az együttműködés keretébe tartozó feladatokra (adatszolgáltatás, képzés, esetkezelés), a megtakarításból való részesedés mértékére. Az együttműködési megállapodásban rögzített módon a régióban a 20-21-es kasszán keletkezett megtakarításból részesednek a kórházak, a betegmegtartó képességüknek megfelelően.

Egyéb területeken

CT / MR szolgáltatóval kötött szerződés kiterjed az együttműködés keretében vállalt feladatokra (adatszolgáltatás, esetkezelés)

Szervező intézményben

A szervező intézmény szerződésben meghatározott arányban részesedik a modellben elért megtakarításból. Ez a részesedés a 2002. évtől kiegészült a megtakarításból a modellszervezés költségeinek fedezetére elkülönített hányaddal.

Gyógyszertárak

Szerettük volna a modellbe bevonni a területen működő gyógyszertárakat. Együttműködési megállapodást ajánlottunk nekik, amelyben a patikák a prevenciós programokban vettek volna részt – pl. rizikófaktor szűrő kérdőívek kitöltetése, Misszió Világ folyóirat terjesztése és generikus helyettesítést kértünk tőlük. Ennek ellentételezéseként felajánlottuk, hogy a gyógyszerkasszán elért megtakarítás kiskereskedelmi árréssel arányos részét kiutaljuk számukra az ellátási területükhöz tartozó praxisok szerint. Sajnos a gyógyszertárak nem mutattak hajlandóságot az együttműködésre. Két gyógyszertár kivételével nem voltak hajlandók aláírni az együttműködési megállapodást. A kudarc oka elsősorban abban keresendő, hogy a patikák jelenleg egyértelműen a forgalom növelésében, az elérhető lehető legnagyobb bevétel elérésében érdekeltek, számukra az utólagosan kifizetésre kerülő megtakarítási részesedés nem vonzó. Sajnálatos módon a modellben résztvevő háziorvosok sokat panaszkodnak arra, hogy az általuk felírt olcsóbb gyógyszert nem szerzik be, és a drágább változatokkal helyettesítik.

A Modell információrendszere

A modellszervező egyik legfontosabb feladata a költség-hatékony – a helyi viszonyokat figyelembevevő és a lakosság tényleges szükségleteihez igazodó – egészségügyi ellátórendszer kialakítását és folyamatos fenntartását támogató informatikai rendszer kiépítése, mely képes a szakmai elemzéseket, és a gazdasági döntéshozatali folyamatokat támogatni. A fenti feladatok ellátását a Misszióban a Háziorvosi rendszer és a Centrális rendszer támogatja. A fenti rendszerek működtetéséhez az OEP a szervező számára biztosítja a csatlakozott lakosság által igénybevett természetbeni ellátásokra vonatkozó adatokat, országos szinten az összes TAJ-tételesen finanszírozott ellátás tekintetében. Ez a fajta adatlegyűjtés először az irányított betegellátás keretében valósult meg Magyarországon. Az adatok legyűjtése és monitorozása egy sor probléma feltárására ad esélyt, mint az adatszolgáltatás mechanizmusa, adatvaliditás, adatvédelem stb.. Ezek megoldása az irányított betegellátást szervezők számára létkérdés.

Háziorvosi rendszer
A fürCASE saját fejlesztésű on-line esetkövető rendszer a Misszió Modellben résztvevő háziorvosok számára, amely az OEP által küldött egészségügyi igénybevételi adatok monitorozását, a betegutak elemzését hívatott elősegíteni. A háziorvos felhasználó saját gépén interneten keresztül elindított lekérdezések eredményét jeleníti meg az erre a célra fejlesztett WEB-es felületen.

A szoftverrel kapcsolatban megfogalmazott elvárások:

– minimális szoftver-háttér és informatikai előképzettség igény a háziorvos felhasználó oldaláról

– biztonságos adattárolás és adattovábbítás

– rugalmas fejlesztési lehetőségek

– a program karbantartása, friss adatok feltöltése egy központi helyen történjen, anélkül, hogy a felhasználó megszokott környezetében bármilyen beavatkozás, módosítás szükségessé váljon.

– a háziorvosok-esetkezelők közötti gyors kommunikáció, amelynek során a rendszer képes az esetkezelés kapcsán felhasználók által tett megjegyzések azonnali megjelenítésére.

– adatáramlás dokumentálhatósága

Szerver oldali megvalósítás

Operációs rendszer: Linux

Webszerver: Apache

Adatbázis kezelő: MySQL

Programozási nyelv: PHP

Kliens oldali elvárások
A PC-n (a kliens gépen) az Esetkezelő rendszer működéséhez az alábbi alapszoftverek megléte szükséges:

Operációs rendszer: Windows vagy Linux,

WEB böngésző: Microsoft Internet Explorer (ajánlás : 5.0 vagy magasabb verzió) vagy Netscape ( ajánlás : 6.0 vagy magasabb verzió), minden olyan böngésző megfelel, mely képes a JavaScript nyelvet is használó HTML oldalak megjelenítésére.

Adatbiztonság
Szerver oldal: Tűzfal mögötti, különálló szerverek (web-, SQL-, mail-, webkulcs- hitelesítő)
Kliens oldal: Webkulcs, jelszó

Centrális rendszer

A központi esetkezelők a kiválasztott régiók, praxisok és időszakok igénybevételi adatait és TAJ történeteit vizsgálhatják a program segítségével. A fejlesztés eredményeképpen integrált rendszerben lehetővé válnak a különböző összefüggések feltárása, trendek figyelése, előrejelzések készítése és a működés értékelése.

Jelenleg Ms-SQL adatbázissal dolgozunk, és Ms-Access adatbázis kezelőt és Cognos termékeket (Impromptu, PowerPlay) használunk az adatok ábrázolására, elemzésére. Az adatmennyiség dinamikus növekedése és komplexitása szükségessé teszi adattárházunk fejlesztését, amely terveink szerint SybaseIQ lesz, amely kiszolgálja mind a centrális rendszert, mind a háziorvosi esetkezelőt.

Az integrált centrális rendszer input adatai

A modell lehetőséget teremtett arra, hogy a meglévő teljesítményadatokon túl számos, az ellátás illetve a lakosság egészségi állapotára vonatkozó adat látótérbe kerüljön. Ezeknek a különböző jellegű és különböző forrásból származó adatoknak a rendszerbeintegrálása, összefésülése igazi kihívás az informatikusok számára.

– OEP által visszaküldött teljesítményadatok

– B300-as háziorvosi tételes betegforgalmi jelentés

– Prevenciós aktivisták szűrési adatai

A legfontosabb adatszolgáltatási és elemzési területek:

– Betegutak követése, TAJ történetek elemzése

– Prevenciós tevékenység elemzése

– Gondozási tevékenyég minőségének elemzése

– Morbiditási adatok elemzése

– Háziorvosi tevékenység elemzése (minőség és modell konformitás)

– Szolgáltatói tevékenység elemzése (minőség és modell konformitás)

– Gyógyszerfogyasztás elemzése

– Költséghatékonyság elemzések

– Szakmai elemzések – indikátorok kezelése

– Költség alapú esetelemzés

– Szakmai alapú esetelemzések

– Szezonális jellegű elemzések

– Hatáselemzés

– Hibakeresés

– Elemzés kiértékelés

– Adatszolgáltatás (háziorvosoknak, esetkezelőknek, modell menedzsmentnek, OEP-nek, szakmapolitikának, önkormányzatoknak, laikus közönségnek, médiának

EREDMÉNYEK

Az IBMK-ban lehetőség nyílik arra, hogy a hatékonyságjavulás eredményeként felszabaduló forrásokat felhasználva, a szervező által kifejlesztett, vagy adaptált eszközök segítségével a jelen állapothoz képest jobb egészséget teremt a régiójában.

Az irányított betegellátás a következő területeken ért mérhetően el eredményt:

1. Technikai- és költséghatékonyság javítása

– Hatékonyabb gyógyszerfelírási szokások
Gyógyszerfelírási protokollokhoz való igazodás javulása, generikus gyógyszerek arányának növekedése
– Felesleges és káros párhuzamosságok csökkentése;
Ugyanazon hatóanyagú, de különböző márkanevű készítmények egy időben történő kiváltásának csökkenése, csökken azoknak a betegeknek a száma, akiknek egyszerre több orvos ír fel koordinálatlanul gyógyszert, csökken a több intézmény által, egy időben, ugyanazon betegen történő beavatkozások száma.
– Nappali kórházban történő kezelés a Misszió Modellben;
Mint megfigyelő részleg támogatja a szakrendelői munkát és kivált szakmailag indokolatlan, elkerülhető drága akut fekvőbeteg ellátást, ezáltal jelentős kórházi költség takarítható meg (a háziorvosi praxisokban a kórházi megtakarítások aránya emelkedett a kórházi kassza tekintetében: 2001. 5%, 2002. 19%; 2003. 21%; 2004. 13%). Ugyanakkor a fizikai közelség és a pár órás kényszerű elfoglaltság miatt a betegek számára kedvezőbb ez az ellátási forma.

2. A modellen belül felszabaduló források hatékonyabb allokációja teremtődött meg

– A hatékonyság javulás miatt felszabaduló források fedezetet teremtenek a szűrések által generált többletköltségekre
– A felszabaduló források fedezetet teremtenek a jobb szakmai munkát végző háziorvosok érdekeltségének megteremtésére
– A prioritásban általában hátra sorolt informatikai beruházásokra kerülhetett sor a háziorvosok és a szerződött szolgáltatók körében, ezen időszak alatt terjedt el körükben az elektronikus kommunikáció, az internet használata
– Pályázat útján forráshoz jutottak a prevenció, az életminőség javítása területén működő intézmények és civil szervezetek
– Valóban hiányzó új egészségügyi szolgáltatások indulhattak el a régióban

Az irányított betegellátási modellkísérlet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár működését is befolyásolta: elszámolási hibák kerültek felszínre, összefuttatásra kerül a járóbeteg és a fekvőbeteg kassza a párhuzamos finanszírozás megakadályozására (az összefuttatásban egyébként számos további lehetőség van – pl. gyógyszer és fekvő, gyógyfürdő és fekvő, betegszállítás és fekvő összefuttatás stb., fejlődött az informatikai rendszere.

Szakmai eredmények

Betegutak szervezése és elemzése

A betegutak szervezése és elemzése teszi lehetővé a betegutak racionális szervezését, biztosítja az ellátás standardizálását, folyamatosságát, elkerülhetővé teszi az ismételt, fölösleges vagy párhuzamos ellátásokat, segíti a betegek rendszerben tartását, kiszűrheti az ellátási anomáliákat és hatékonyabb gyógyszerfelhasználást tesz lehetővé.

A szervezés alapja az adatelemzés. A Misszió Kht. adatelemző rendszere követi
– a betegellátó szolgáltatások igénybevételének struktúráját, trendjeit, költségeit,
– a rendszerben-tartást (szerződött szolgáltatói körben való ellátások arányát),
– a prevenciós programok eredményességét, hatékonyságát, a kiszűrtek további sorsát,
– a szűrési prevenciós-gondozási programban résztvevők szövődmények miatti kórházi és gyógyszer-ellátási költségeit, a gondozás folyamatosságát,
– az egyes ellátások minőségi komponenseit (elsősorban eredményességet, hatásosságot, hatékonyságot és időszerűséget),
– kiugró, szokatlan igénybevételeket,
– az egyes szolgáltatók teljesítményeit, hatékonyságát,
– az orvosok, betegek együttműködési készségét,
– egy-egy kiemelt beteg esetében a beteg ellátásának történetét,
– jogszabályváltozások, intézkedések hatását az utilizációra (felhasználásra), költségekre,
– azonosítja az ellátási, gyógyszerfelírási, adminisztrációs vagy elszámolási rendellenességeket.

A Misszió betegút-elemzésében a szervező szakmai csoportja, a háziorvosok, kollegiális vezetőik és a szolgáltató partnerek vesznek részt. A háziorvosok szerepe kulcsfontosságú, hiszen ők azok, akik ismerik a betegeiket és betegségeik történetét, így ők tudják leghatékonyabban ellenőrizni az ellátások igénybevételét, a gyógyszerfelírások jogosságát.

Az optimális betegutak koordinálásában, a beteg rendszerben tartásában és az ellátás folyamatosságának biztosításában, a definitív ellátásban, a prevenciós tevékenységben is a háziorvosé a meghatározó szerep.

A Misszió Modell elemző módszere átláthatóvá tette az ellátási rendszert, lehetővé tette a betegutak követését, tervezését, változást hozott a rendszerben dolgozó orvosok szemléletében, elindította a különböző ellátási szintek együttműködését és megteremtette az érdekeltségi rendszer alapjait.

Protokollfejlesztés

A népegészségügyi szempontból jelentős és gyakori betegségek szűrésére, megelőzésére és ellátására a modellek az országos érvényű szakmai irányelvek és az evidence based medicine (bizonyítékokon alapuló orvoslás) elvek alapján készült helyi eljárásrendeket (protokollokat) dolgoznak ki. A kidolgozásban részt vesznek az adott szakma szaktekintélyei, a szervező a protokollokat megvitatja a háziorvosokkal is, bevezetésüket az ellátás minden szintjén dolgozó partner-intézménnyel történő egyeztetés, kölcsönös elfogadás előzi meg. A protokollok rendszeresen felülvizsgálatra, korszerűsítésre kerülnek. Kidolgozásra és elfogadásra kerülnek vertikális protokollok is, melyek eredményeként a modellben résztvevő kórházak, járóbeteg szakrendelők és a háziorvosok is azonos elvek látják el a betegeket, növelve ezzel a betegellátás biztonságát. A protokollokat olyan tényezőnek tartjuk, mely jelentősen hozzájárul az ellátás során az esélyegyenlőség javításához.

A javasolt kezeléshez gyógyszerlistákat állítanak össze a szervezők. A gyógyszerválasztásnál a hatásosság, hatékonyság, a compliance, és a beteg preferenciája és költsége a szempontok. A közösen elfogadott protokollok gyakorlati megvalósulásának követésére (protokoll-compliance) program került kidolgozásra, a Misszió Modellben vizsgálják a háziorvosok protokollhoz való igazodását, ennek trendjét, a gyógyszerköltségeket, a rendszeres gyógyszerszedők arányát. A betegek együttműködésének javítása is fontos, erre a Misszió külön programot dolgozott ki.

A Misszió Modellben több egyéb mellett a hypertonia protokoll compliance is mérésre kerül. A hypertonia kezelésére alkalmazott gyógyszerek felírását vizsgálva megállapítható, hogy évről-évre javul a háziorvosok körében a gyógyszer protokollokhoz való igazodás. A 2001. júniusától a Misszió szervező körében lévő felnőtt és vegyes praxisú háziorvosok (71 praxis), mint felírók protokollhoz való átlagos igazodása 2002-ben 65 %-os, 2003-ban 66 %-os és 2004-ben 69 %-os volt terápiás napban mérve.

A Misszió Modellben a csak a magasvérnyomás gyógyszercsoportban bekövetkezett protokollhoz való igazodás javulásának köszönhetően 21 mFt-tal nőtt a megtakarítás.

A protokollok kidolgozása, az esetkezelés és a képzés, oktatás elengedhetetlen része az ellátórendszer egyes szintjei közti kommunikáció, majd együttműködés kialakulásának – a modellben a háziorvos nem különálló szigetként kénytelen tevékenykedni, munkájához többletinformációt kap.

Háziorvosi továbbképzés

Az irányított betegellátás kötelező eleme a háziorvosok képzése és oktatása, a résztvevő szervezők már pályázatukban megfogalmazzák a csatlakozott háziorvosok továbbképzésére vonatkozó tervüket. A képzés célja ez esetben az, hogy a háziorvosok ismereteket szerezzenek az irányított betegellátási modell céljait elősegítő módszerekről, korszerű és megbízható információkat és segítséget kapjanak a terápiás döntések meghozásához. A képzés tematikájában a népegészségügyi szempontból jelentős betegségekkel kapcsolatos ismeretek és a bizonyítékokon alapuló gyógyítás eredményei mellett nagy hangsúllyal szerepelnek egészség-gazdaságtani, egészségpolitikai, jogi és minőségügyi témák.

A Misszió Egészségügyi Központ Kht. a csatlakozott háziorvosok számára 2004. II. félévétől távoktatási formában teszi elérhetővé akkreditált tanfolyamait, melyek külön tananyagot tartalmaznak a gyermekorvosok és a felnőtt praxisban dolgozók számára. A korszerű technológia lehetővé teszi, hogy ki-ki saját időbeosztásának és a témában való jártasságának megfelelő ütemben vehessen részt az oktatáson és szerezhesse meg a kreditpontokat. Így a személyes találkozások idejében a betegutak elemzésekor észlelt tapasztalatok megvitatására illetve a diagnosztikus és terápiás protokollok kidolgozására kerülhet sor. A Misszióban a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központtal közösen szervezett képzések is zajlanak.

A Misszió Modellhez csatlakozott háziorvosok kéthetente továbbképzésen vesznek részt, hogy a háziorvosok ismereteket szerezzenek a modell céljait elősegítő módszerekről, korszerű és megbízható információkat és segítséget kapjanak a döntéshozáshoz. A képzések legfontosabb témája és feladata a diagnosztikus és terápiás helyi eljárásrendek kidolgozása, e mellett egészség-közgazdasági, egészségpolitikai, jogi, minőségügyi témák is szerepelnek. A továbbképzés a helyszíne a betegutak elemzésekor észlelt tapasztalatok megvitatásának a háziorvosok és partner-szolgáltatók között is. A továbbképzések tehát részben hagyományos módon, részben távképzés formájában zajlanak a Misszió Egészségügyi Központ honlapjának háziorvosi felületén.

Betegség-menedzsment programok – asztma program

A betegség-menedzsment programok a krónikus betegségben szenvedők folyamatos, magas szintű ellátását biztosítják, magukban foglalva a betegség prevenciót, diagnosztikát, kezelést és rehabilitációt. A programba bevonják a betegek mellett az ellátás összes szintjén dolgozó egészségügyi dolgozót (orvosok, nővérek, szükség esetén. dietetikus, gyógytornász), sőt a családot is. A programok egységes, standard koncepciót és ellátást nyújtanak. A betegség-menedzsment programok a jobb minőségű, integrált ellátásnak és a betegoktatásnak köszönhetően bizonyítottan hatásosabbak, mint a diszkrét epizódokra koncentráló ellátási programok.

A Misszió Egészségügyi Központ veresegyházi régiójában negyedik éve működik asztma betegség-menedzsment program. A térség asztmás betegei speciális betegoktató, illetve betegség menedzselő programban részesülnek, kezelésük bizonyítékokon alapuló terápiás útmutató és betegút protokoll alapján történik. A programban együttműködő szakemberek a régió családorvosai, a tüdőgyógyász szakorvosok és az asztmanővérek. Pácienseink számára oktatásokat tartunk – nagycsoportost a betegség lényegéről és a programmal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról, kiscsoportos foglalkozások keretén belül tanítjuk meg a csúcsáramlásmérők (peakflowméter) használatát, az asztmanővérek fogadóóráikon pedig egyénileg foglakoznak a betegekkel, ők ellenőrzik a kezelési terv betartását. A résztvevők a programmal elégedettek, az eredményességi vizsgálat (már az első évben is) életminőségük javulását bizonyította.

Betegtájékoztatás és oktatás

A modellben a lakosságot, a beteget partnernek tekintik, ezért nagy hangsúlyt kap a betegek, lakosság tájékoztatása, oktatása. A szervező felelős a csatlakozott közösségek lakosainak betegjogokat támogató ellátásáért, minden a lakosokat, illetve betegeket érintő információ átadásáért. A Missziónál a betegtájékoztatás és oktatás nemcsak a betegellátásra vonatkozik (ellátási lehetőségek, azok helye és ideje), hanem a prevenciós programokra, életmód-, gyógyszerszedési, diétás tanácsokra, rehabilitációs technikákra is; és számos csatorna (telefonos információ, diétás „rendelés”, a Misszió saját egészségvédelmi havi lapja , weblap, rendezvények, leafletek) kerültek kialakításra a tájékoztatás és oktatás számára.

A Misszió Modell egyik legfontosabb eszközévé vált a hatékony egészségkommunikáció. Az érintett lakossággal való kapcsolattartás (nagysága miatt) lehetetlen a közvetett kommunikáció nélkül, ami jelentősen kiszélesedett, sőt, bizonyos mértékben interaktívvá vált a Misszió Egészségügyi Központ Kht. saját, havonta megjelenő hírlevelének beindításával. A modellben részt vevő 240 ezer lakossal való közvetlenebb kommunikáció érdekében 2001, szeptemberében indult útjára a havi gyakorisággal 65 ezer példányban megjelenő Misszió Világ, mely direkt terjesztéssel, ingyenesen jut el a modell területén élő családokhoz. Az újságnak állandó tematikus, és változó, aktuális felületei vannak. Minden számban szerepel egy-egy komoly népegészségügyi problémát jelentő betegség ismertetése, a betegség megelőzésének lehetőségei, illetve a már kialakult betegség súlyosbodásának megakadályozása érdekében megtehető lépések. Az olvasók az adott betegséghez kapcsolódóan táplálkozási és életmódbeli javaslatokat is kapnak. A tartalom összeállításában és a megírt anyagok olvasmányossá tételében, szerkesztésében újságírók segítenek. A szerkesztők arra törekszenek, hogy az egészségvédelmi lapban megjelenő hírek, események, kezdeményezések minél szélesebb körből érkezzenek. A kiadvány szerkesztésének legfontosabb szempontja, hogy minden számban olyan orvos-szakmailag hiteles ismereteket, és a mindennapi élet egészségesebbé tételéhez hasznos gyakorlati tudnivalókat közvetítsen, amelyek a legtöbb embert érdeklik, és pozitív irányba befolyásolják az olvasók döntéseit. 2005. május óta gyermekoldallal bővült a lap – a Kölyök Világgal.

Természetesen az interaktív kommunikációk köréből nem szabad kihagyni az elektronikus kommunikáció nyújtotta lehetőségeket sem. Az ilyen irányú kezdeményezések egyre szaporodnak, azzal párhuzamosan, hogy növekszik azoknak a száma, akik hozzáférnek ezekhez a kommunikációs csatornákhoz. Misszió Egészségügyi Kht. internetes honlapja (http:\\www.misszio.hu) is a fenti célokat szolgálja. A szolgáltatások mellett (fórum, orvos válaszol rovat, vendégkönyv, rendelési idők, pályázati felhívások stb.) megtalálható a Misszió Világ minden számának tartalma, és a Misszió Egészségügyi Központtal kapcsolatos információk, aktualitások.

Elektronikus kommunikáció, Internet kultúra elterjedése

A modellbe lépés óta rendkívül sokat fejlődött a modellhez tartozó háziorvosok informatikai felszereltsége (PC, háziorvosi szoftver, Internet kapcsolat stb.), hiszen a megtakarításokból kötelezően és folyamatosan fejleszteni kell a praxist.

A modell keretében bevezetésre került a teljesítménydíjazástól független kötelező tételes háziorvosi betegforgalmi jelentés. Gyakorlatilag ez az egyetlen olyan jelentés, amelyet financiális és finanszírozási tényezők nem torzítanak: a jelentések alapján a modellek területén valós morbiditási statisztika áll rendelkezésre, ez mindenképpen hasznos kiindulópont lehet az egészségpolitikai döntések során.

A szervező és a szerződött háziorvosok közötti kommunikáció csatornája a Misszió Modell területén ma már túlnyomóan az Internet. A betegutak elérése on-line módon történik, a levelezés e-mailen, az orvosképzés távoktatás keretén belül zajlik.

Az IBMK-ban résztvevő háziorvosoknak tehát elengedhetetlen munkaeszköze a korszerű számítógép, az Internet kapcsolat, és elvárás az alapvető informatikai tudás: IT alapismeretek, internet használat, levelezés, szövegszerkesztési, táblázatkezelési alapismeretek. A háziorvosoknál kiépített megfelelő infrastruktúrát (számítógép, internet csatlakozás) és annak rendszeres használatát az IBMK ösztönzi. A modellkísérlethez csatlakozott háziorvosok nagy részének nem jelentene ma már problémát például a B300-as jelentések OEP felé továbbítása interneten, vagy egyéb jövőben kiépülő on-line rendszer használata.

Nagy gondot fordít a Misszió az adatbiztonságra is – az on-line esetkövető rendszer alkalmazásához szükséges hardveres eszköz került bevezetésre, a web-kulcs, mellyel valamennyi modelles háziorvos rendelkezik. A web-kulcs használatával a Misszió a legkorszerűbb adatvédelmi eszközt vezette be, amellyel háziorvosok nemcsak betegadataikat tudhatják teljes biztonságban, de egy korszerű adathordozót is kaptak, praxisadataik mentésére; fokozva ezzel mobilitásukat és jártasságukat az informatikában.

Informatika a szervezőnél

A modellben a szervező és a háziorvosok a magyar egészségügyben egyedülálló módon visszajelzést kapnak az ellátottaikról, melyet az Adatvédelmi Biztos – kizárólag az egyértelmű adatkezelési felhatalmazás hiánya miatt – kifogásol. A TAJ-szintű, beteghez nem kapcsolható adatokból egyrészt elemzik a betegek ellátását, másrészt törekszenek a párhuzamos és a beteg egészségét veszélyeztethető ellátások (pl. azonos hatóanyagú gyógyszerek szedése, gyógyszerkölcsönhatások kiszűrése) kiküszöbölésére, azok jövőbeni megakadályozására. Az adatok teszik lehetővé a protokollok követésének mérését, a gondozási tevékenység megfelelőségének értékelését.

Az IBMK szervező egyik legfontosabb feladata a költség-hatékony – a helyi viszonyokat figyelembevevő és a lakosság tényleges szükségleteihez igazodó – egészségügyi ellátórendszer kialakítását és folyamatos fenntartását támogató informatikai rendszer kiépítése, mely képes a szakmai elemzéseket, és a gazdasági döntéshozatali folyamatokat támogatni. A fenti rendszerek működtetéséhez az OEP a szervező számára biztosítja a csatlakozott lakosság által igénybevett természetbeni ellátásokra vonatkozó adatokat, országos szinten az összes TAJ-tételesen finanszírozott ellátás tekintetében. Ez a fajta adatlegyűjtés először az irányított betegellátás keretében valósult meg Magyarországon. Az adatok legyűjtése és monitorozása egy sor probléma feltárására ad esélyt, mint az adatszolgáltatás mechanizmusa, adatvaliditás, adatvédelem stb. Ezek megoldása az irányított betegellátást szervezők számára létkérdés.

Az IBMK lehetőséget teremtett arra, hogy a meglévő teljesítményadatokon túl számos, az ellátás illetve a lakosság egészségi állapotára vonatkozó adat látótérbe kerüljön. Ezeknek a különböző jellegű és különböző forrásból származó adatoknak (OEP által visszaküldött teljesítményadatok, B300-as háziorvosi tételes betegforgalmi jelentés, prevenciós aktivisták szűrési adatai) a rendszerbeintegrálása, összefésülése igazi kihívás az informatikusok számára.

A legfontosabb adatszolgáltatási és elemzési területek a következők:
– Betegutak követése, TAJ történetek elemzése
– Prevenciós tevékenység elemzése
– Gondozási tevékenyég minőségének elemzése
– Morbiditási adatok elemzése
– Háziorvosi tevékenység elemzése (minőség és modell konformitás)
– Szolgáltatói tevékenység elemzése (minőség és modell konformitás)
– Gyógyszerfogyasztás elemzése
– Költséghatékonysági elemzések
– Szakmai elemzések – indikátorok képzése, kezelése
– Költség alapú esetelemzés
– Szakmai alapú esetelemzések
– Szezonális jellegű elemzések
– Hatáselemzés
– Hibakeresés
– Elemzés kiértékelés
– Adatszolgáltatás (háziorvosoknak, esetkezelőknek, modell menedzsmentnek, OEP-nek, szakmapolitikának, önkormányzatoknak, laikus közönségnek, médiának)

Érdekeltségi rendszer

Az irányított betegellátási modellkísérletben bevezetésre került először a háziorvosokra és szervezőre, majd az egyéb ellátókra is kiterjedő ösztönző rendszer. A rendszerben elért megtakarításoknak köszönhetően a résztvevő háziorvosi praxisok, szakrendelők és kórházak felszereltsége javult, számos beruházás indulhatott meg.

Az irányított betegellátás érdekeltségi rendszere megteremti az egészségügy hagyományos szereplőinek érdekeltségét a modellkísérlet fő céljainak elérésében. Ez részben szakmai, részben anyagi jellegű motivációt jelent. Anyagi motivációt ott célszerű alkalmazni, ahol az igénybevételt – szolgáltatást és gyógyszer felhasználást – generálják.

I. Háziorvosi érdekeltség

1. Egészségügyi szakmai érdekeltség
– A háziorvosok a szervezőtől rendszeres és célzottan feldolgozott adatokat kapnak a saját praxisukba tartozó betegekről. Ennek segítségével nagyobb biztonságú, komplex gondozást tudnak megvalósítani.
– Az esetkezelő rendszer szakemberei a háziorvosok tevékenységét rendszeres szakmai konzultációval, betegút elemzéssel, értékeléssel, közösen, konszenzusos alapon kidolgozott protokollokkal, szakmai oktató programmal segítik, ami egyértelműen a tevékenység színvonalának és biztonságának javítását eredményezi.
– A modellkísérlet keretében a háziorvos gate-keeper szerepének erősítése, az utalványozó tevékenység szolgáltatás és költség generálásának nyomon követése és visszacsatolása útján valósul meg. Ez a folyamat a háziorvosi presztízst erősíti az egészségügyi ellátó rendszeren belül.

2. Anyagi érdekeltség
– A modell megtakarításából a háziorvosok együttműködési megállapodás keretében rögzített mértékben részesülnek. Egy jól strukturált érdekeltségi rendszer kialakítása során a háziorvos nem csak a költség hatékony ellátásban érdekelt anyagilag, hanem a gondozás minőségében, a megfelelő prevenciós tevékenységben, a képzéseken való részvételben stb., ami egyedülálló.
– A háziorvosok praxisának értéke növekszik, egyrészt a pótlólagos források megjelenése miatt, másrészt a lakossági kommunikáció eredményeként a térségben tudatosodnak a modellkísérlet előnyei az ott élők számára. Megfigyelhető például, hogy a modellkísérletben lévő orvosokhoz a betegek átjelentkeznek azon kollégáktól, akik nem vesznek részt a rendszerben.

II. Intézményi érdekeltség

Az IBR célkitűzéseinek megvalósításában – első megközelítésben – az egészségügyi szolgáltatók (kórházak, rendelőintézetek) kifejezetten ellenérdekeltek, mivel csökkenteni kívánja az igénybevételek számát és korlátozza a teljesítmény elszámolás növelését célzó technikák alkalmazását. Ugyanakkor az IBMK-szolgáltatók viszonylatában is megtalálhatók a nyer-nyer típusú együttműködés formái:

1. Egészségügyi szakmai érdekeltség
– Az ellátási területhez tartozó betegek betegútjának megismerési lehetősége
– A szerződött intézmények képviselője részt vesz az esetkezelő, betegút értékelő munkában, így az intézmények tájékozódási lehetőséget kapnak a különböző ellátásokról, a gyógyszerelésről, és az egyéb kasszák felhasználásáról
– A folyamatos betegút követés és értékelés eredményeképpen jobb állapotú, kórházi bentfekvésre felkészítettebb betegek kerülnek a kórházba, akik rövidebb ápolási idővel láthatók el

2. Anyagi érdekeltség
– A betegirányítás következtében a más kórházakba vándorolt betegek fokozatosan a szerződött intézményekbe térnek vissza
– A modellkísérletben résztvevő kórházak külön együttműködési megállapodás alapján részesedést kapnak az IBMK megtakarításából, ami fedezetet nyújt a kódolási lehetőségek beszűkülése miatti bevételkiesésre. A megtakarítási részesedés jelentős részben a gyógyszerköltségek alakulásától függ, amire az intézményi szakorvosoknak nagy befolyása van. A gyógyszerfelírási protokollok alkalmazása direkt anyagi veszteséget nem jelent az intézménynek, ugyanakkor nagy megtakarítási potenciál, amiből az intézmény is részesedik.

Az érdekeltségi rendszeren túl – Fejlesztési pályázat (Misszió)

Az irányított betegellátás célja a beteg megfelelő ellátásának biztosítása, éppen ezért nem cél a mindenen túli megtakarítás ösztönzése. Az alulkezelés megakadályozására és az érdekeltség optimalizálása érdekében a Missziónál a 2003. évtől az egyes háziorvosi praxisra vetített, 20%-ot (2004-es modellévre 17%) meghaladó megtakarítás nem kerül felosztásra az érdekeltségi rendszeren belül, hanem önálló fejlesztési alapot hozunk létre. A Misszió ezen fejlesztési alap terhére – idén harmadik alkalommal – pályázatot hirdetett meg, melynek célja a csatlakozott lakosság egészségi állapotának javítása és az ellátási területe az egészségügyi ellátás fejlesztése volt.

Hat témában vártuk az önkormányzati és egészségügyi intézmények, a civil szervezetek, az egészségügyi dolgozók, az önkormányzatok pályázatait:

1. Prevenciós és egészségfejlesztési programok
2. Minőségbiztosítási technikák bevezetése, minőségfejlesztés
3. Emeltszintű gondozási, disease management programok bevezetése
4. Infokommunikációs rendszerek létrehozása, fejlesztése
5. Az ellátás minőségét és hatékonyságát javító eszközök, berendezések beszerzése
6. Képzés, konferencia részvétel támogatása, szakirodalom beszerzése

A 2003. évben a pályázati alap 67 millió, míg 2004-ben 36 millió forint volt. A 2005. évben közel 66,7 millió forintra lehetett pályázni, a pályázati lehetőségek köre pedig kibővült OEP által nem finanszírozott többletkapacitások befogadására és finanszírozására a Misszió által is. Az érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, hogy határidőre 105 pályázat érkezett be, melyek elbírálása folyamatban van.

A Misszió több esetben is támogatta együttműködő intézményei – sok esetben a minimum feltételeknek való megfelelésre irányuló – pályázatait. Az elnyert összegekből a definitív betegellátást segítő diagnosztikus és terápiás eszközöket, elektronikus és nyomtatott szakirodalmat, informatikai eszközöket vásároltak. A nyertes pályázók között vannak a Misszió Modell területén működő legnagyobb otthonápolási szolgálatok, több esetben támogatást ítéltek meg a védőnői szolgálatok informatikai fejlesztésére, számos település valósíthatja meg prevenciós programját illetve egészségtervét a támogatás segítségével, hozzájárultunk a területünkön működő óvodák és szociális otthonok felszerelésének fejlesztéséhez.

Minőség az ellátásban – Minőség az egészségben

Az elmúlt két évtizedben az egész világon és hazánkban is jelentősen megnőtt az igény az egészségügyi ellátások minőségének szabályozására. Az egészségügynek a politikusok, biztosítók és a betegek kétségeivel és aggályaival kellett szembenézniük: gond van az egészségügyi ellátások minőségével. A különböző szereplőknek más–más a szempontja: a biztosító pl. a költséghatékonyság, a beteg az eredményesség, az orvos a megfelelőség, a politikus a betegelégedettség szerint értékeli az ellátást.
A szakértők szerint az egészségügyi szolgáltatások minősége „olyan értékítélet, amely az egészség megőrzésében, helyreállításában és fenntartásában a résztvevők által kinyilvánított, elvárható igények megvalósulásának mértékét fejezi ki”. E szerint intézményünk működésének szempontjából a beteg ellátáshoz való hozzáférhetősége, a megfelelő betegellátás, az eredményesség és a hatékonyság a fő értékmérő, a beteg pedig elvárásai és elégedettsége szerint ítéli meg szolgáltatásunk minőségét.

A Misszió arra törekszik, hogy a hozzá tartozó lakosság egészségi állapota jelentősen javulhasson. Ezért helyez nagy hangsúlyt a megelőző és a gyógyító munka, valamint a gyógyítás eszközeinek minőségére. Intézetünkben külön munkacsoport foglalkozik a minőség megtartásával, ellenőrzésével, javításával. A Misszió vezetősége meg is fogalmazta célját, elkötelezettségét e területen, melyet az intézet bejárata mellett függesztett ki:

„A Misszió Egészségügyi Központ Küldetésében deklarált célja, hogy meghatározó szerepet vállaljon a környéken élők egészségének megőrzésében, a betegségek megelőzésében, egy egészségesebb, aktívabb élet lehetőségét biztosítva. Meggyőződésünk szerint mind a betegek egészségügyi vonatkozású életminősége, mind megelégedettsége jelentősen befolyásolható a környéken élő polgárok megnyerésével, ismereteik növelésével, a saját és mások egészségének védelme iránti felelősségteljes magatartás kialakításával.
Ezen célkitűzés megvalósítása érdekében a Misszió Egészségügyi Központ kinyilvánítja azon szándékát, hogy teljes működésében megvalósítja a minőségbiztosítás nemzetközi szabványokra alapozott rendszerét és a továbbiakban biztosítja annak folyamatos működését.”

Mindezek szellemében 2000-ben a Misszió megkezdte egy minőségügyi rendszer kiépítését. A minőségügyi rendszer keretében a működésünk minőségét jelző eredmények teljes körű vizsgálatát, ellenőrzését és folyamatos javítását, fejlesztését valósítjuk meg.
2001-ben megkezdődött az ISO 9002-es rendszer kialakítása és tanúsítása. Különböző okok miatt a rendszer nem lett tanúsítva, de a tanúsító céggel való egy éves együttműködés eredményes volt, megteremtette az ISO alapokat, melyekre építve működik minőségügyi rendszerünk.
A Misszió Egészségügyi Központ az ún. standard alapú minőségügyi rendszert kívánja bevezetni. A standardok azokat a követelményeket fogalmazzák meg, amelyek teljesülése esetén a modellhez tartozó beteg megfelelő időben megfelelő ellátást kap. A háziorvos feladata a betegség fajtájától függő betegirányítás. Ennek egyik fontos következménye, hogy a beteg az egészségügy különböző szintjei közül „legalacsonyabb” szinten kapja meg a befejezett ellátást (háziorvos › járóbeteg ellátás › kórház), a lehető legrövidebb időn belül. Ez azt jelenti, hogy amit a háziorvos el tud végezni, azt azon a szinten kell elvégezni, nem kell tovább küldeni a beteget, ugyanez vonatkozik a járóbeteg ellátó intézményekre is, ha el tudják látni a beteget, ne utalják kórházba. Mindez fontos a beteg szempontjából is, hiszen így elkerül felesleges utazásokat, kiadásokat, a vizsgálatok ismétlését, fáradságot, hosszú várakozást, és fontos az egészségügy szempontjából is, mert jelentős költségmegtakarítást jelent, illetve nem „veszi el a helyet” a valóban azon a szinten ellátandó betegektől. E gördülékenyebb és költséghatékonyabb ellátás működéséhez a betegekkel és az egészségügyi intézményekkel szoros együttműködésre és megállapodásra van szükség, melynek elérésére a Misszió a következőket teszi:

– pontos megállapodásokat köt a háziorvosok és minden, a Misszióhoz tartozó egészségügyi intézmények betegekkel kapcsolatos jogaival kapcsolatban
– megszervezi, hogy körzetéhez tartozó háziorvosok, szakorvosok, kórházi orvosok segítve saját, és egymás munkáját a leggyakrabban előforduló betegségek kezelésére közös eljárásrendet, úgynevezett protokollokat dolgozzanak ki
– segíti orvosait a legkorszerűbb gyógyítással kapcsolatos új ismeretek elsajátításában, ennek érdekében rendszeres oktató-képző programokat szervez
– feladatainak megvalósítása során különös hangsúlyt helyez dolgozóinak tudására, képzettségére és elkötelezettségére, valamint ennek folyamatos fejlesztésére,
– ugyanígy fontosnak tartja a kiemelkedő színvonalú környezet megteremtését, megtartását és továbbfejlesztését
– olyan informatikai rendszert épít ki, mely nem csak költség megtakarítást okoz, hanem nagyban segíti a gyógyító munkát is; (pl. segítségével elkerülhetők a felesleges vizsgálatok, a háziorvos pontosan tudja követni azt, hogy mi történik betegével más egészségügyi intézményben, milyen gyógyszereket kapott, stb.)
– az említett informatikai rendszert használva Misszió elemezni, értékelni tudja az ellátások gyakoriságát, minőségét és költségeit, levonva a következtetéseket a még hatékonyabb ellátás érdekében
– a hagyományos egészségügyi intézményektől eltérő működése következtében befolyó megtakarítást úgy osztja el a hozzá tartozó egészségügyi dolgozók között, hogy érdekeltté tegye őket a lehető leghatékonyabb, de legalacsonyabb költségű gyógyító és megelőző munkára
– törekszik arra, hogy megismertesse a lakossággal és az egészségügy más szereplőivel működésének, módszereinek lényegét
– gondoskodik arról, hogy a betegek tájékozottak legyenek lehetőségeikkel, jogaikkal, gyógyulásukkal kapcsolatban, célja, hogy az egyén minél többet meg tudjon tenni gyógyulása, egészsége, egészségének megtartása érdekében
– a járóbeteg szakellátó részen havonta egy alkalommal betegelégedettségi vizsgálatot végez, a betegek által kitöltött kérdőívben megfogalmazott kritikákat, információkat felhasználja a minőség fejlesztésére
– a rehabilitációs osztályon folyamatos a kérdőíves lekérdezés, a bejövő információk negyedévente kerülnek értékelésre
– az intézmény működésével kapcsolatban a betegek véleményének megkérdezése mellett a Misszió munkatársai körében dolgozói elégedettségi vizsgálat is folyik
– végül pedig: a minőség biztosítását szolgálja a belső és külső szakértők rendszeres vizsgálata is.

A különböző, felsorolt vizsgálatok eredményei alapján képet kaphatunk a Misszió működésének sikerességéről, problémáiról egyaránt. Intézetünk által felvállalt célok megvalósulásának igazi mérője azonban csak hosszú évek múltán fog jelentkezni.
Ennek bizonyíthatóságára készült 1998-ban egy nagy, átfogó tanulmány, mely a Misszió ellátási területén élő lakosság egészségi állapotára, életmódjára vonatkozó adatokat gyűjtötte össze. Többször megismételve ezt a felmérést láthatóvá válik, hogy változik-e az emberek életmódja, egészséggel kapcsolatos magatartása, többet tesznek-e saját maguk és családjuk érdekében, tudatosabban élnek-e, jobb lesz-e az egészségmutatójuk, mint egy hagyományos egészségügyi ellátó körzetében élő lakosnak.
2003-ban megismételték a felmérést, mely lehetőséget ad az adatok összehasonlítására, de valós, tartós egészségmagatartás változást csak 10-20 év elmúltával mérhetünk.

Egészségkommunikáció

A Misszió modell megvalósításához használt egyik legfontosabb eszközzé vált a hatékony egészségkommunikáció. Az érintett lakossággal való kapcsolattartás (nagysága miatt) lehetetlen a közvetett kommunikáció nélkül, ami jelentősen kiszélesedett, sőt, bizonyos mértékben interaktívvá vált a Misszió Egészségügyi Központ Kht. saját, havonta megjelenő hírlevelének beindításával. A modellben részt vevő 240 ezer lakossal való közvetlenebb kommunikáció érdekében 2001 szeptemberében indult útjára a havi gyakorisággal 65 ezer példányban megjelenő, mely direkt terjesztéssel, ingyenesen jut el a modell területén élő családokhoz. Az újságnak állandó tematikus, és változó, aktuális felületei vannak. Minden számban szerepel egy-egy komoly népegészségügyi problémát jelentő betegség ismertetése, a betegség megelőzésének lehetőségei, illetve a már kialakult betegség súlyosbodásának megakadályozása érdekében megtehető lépések. Az olvasók az adott betegséghez kapcsolódóan táplálkozási és életmódbeli javaslatokat is kapnak. A tartalom összeállításában és a megírt anyagok olvasmányossá tételében, szerkesztésében újságírók segítenek, az anyagok megírását intézményen belüli, valamint külsős szakemberek végzik. A szerkesztést végzők arra törekszenek, hogy az egészségvédelmi lapban megjelenő hírek, események, kezdeményezések minél szélesebb körből érkezzenek. A kiadvány szerkesztésének legfontosabb szempontja, hogy minden számban olyan orvos-szakmailag hiteles ismereteket, és a mindennapi élet egészségesebbé tételéhez hasznos gyakorlati tudnivalókat közvetítsen, amelyek a legtöbb embert érdeklik, és pozitív irányban befolyásolják az olvasók döntéseit. A közeljövőre kitűzött célunk, hogy újságunkból olyan családi lapot hozzunk létre, mely minden korosztály számára hasznos olvasmányt jelent. Ennek érdekében 2005. májusától úgy alakítjuk az újságot, hogy az utolsó oldala mindig a gyermekeket célozza. Ez megjelenésében is igazodik a célhoz, színes a felülete, vidám a tipográfiája. Itt különböző rejtvények, feladatok, kvízek által interaktivitást kialakítunk ki az olvasókkal, valamint összekötve az iskolai prevenciós programmal, megerősíti annak hatását.

Természetesen az interaktív kommunikációk köréből nem szabad kihagyni az elektronikus kommunikáció nyújtotta lehetőségeket sem. Az ilyen irányú kezdeményezések egyre szaporodnak, azzal párhuzamosan, hogy növekszik azoknak a száma, akik hozzáférnek ezekhez a kommunikációs csatornákhoz. Misszió Egészségügyi Kht. internetes honlapja is a fenti célokat szolgálja. A szolgáltatások mellett (vendégkönyv, rendelési idők, pályázati felhívások stb.) megtalálható a Misszió Világ minden számának tartalma, és a Misszió Egészségügyi Központtal kapcsolatos információk, aktualitások. Kitölthető a betegellátásra vonatkozó betegelégedettségi kérdőív is. A továbbiakban tervezzük az összes általunk készített lakossági kérdőív feltöltését a honlapra, köztük a prevenciós szív és érrendszeri kérdőívet is.

Prevenció fő fejlesztési iránya 2005. évben, eddigi eredmények

Kérdőíves rizikószűrés

A Misszió Egészségügyi Központ 1999. szeptemberétől végzi az előszűrő kérdőíven alapuló szív-érrendszeri betegségek, illetve ezt kiegészítve 2002. októberétől az emésztőrendszeri (kolorektális) és légúti onkológiai betegségek rizikóinak korai felismerését szolgáló prevenciót.

Eddig elért eredmények:
Eddig összesen 17000 kérdőív került feldolgozásra, amiből 10896 db. (64%) tartozik a célcsoportba. Általánosan elmondható, hogy a kérdőívet kitöltő egyének 56%-a szív-érrendszeri megbetegedésekre, 8%-a emésztőrendszeri daganatos- és 10%-a légúti daganatos megbetegedésekre magas kockázatot visel. A 2003. júliusi bővülés előtt a célcsoport átszűrtsége 20% volt, ami a júliusi bővülés után 11%-a esett vissza.
2005-re célként tűzzük ki, hogy a célcsoport 15%-át átszűrjük, és a magas rizikóval rendelkezőket minél nagyobb arányba be is vonjuk őket az életmódprogramokba, hiszen nem elegendő csupán kiszűrni a veszélyeztetettek, alternatív megoldásokat is nyújtanunk kell a problémák csökkentésére. Ennek érdekében indítottuk el 2001-től a belső pályázati rendszerben működő helyi rizikócsökkentő programjainkat is. A 35-50 éves férfiakra 2005-től hangsúlyosabban szeretnénk koncentrálni, mert ők azok, akik többnyire orvoshoz már csak akkor fordulnak, ha súlyos az állapotuk, illetve az ő körükben nagyon magas az idő előtti halálozás.

• A kolorektális onkológiai prevenciót folytatjuk, melynek indokai: (1) Az eddig beérkezett 10 896 célcsoporthoz tartozó egyén között 115 (0,9%) esetben találtak háziorvosaink valós pozitív, azaz emésztőrendszeri daganatos elváltozást. (2) Az előszűrés folytatásának ügyében a Misszió prevenciós csoportja tájékoztatást kért a Nemzeti Népegészségügyi Program keretében szervezett országos vastagbél szűrési program helyzetéről, kiterjesztésének tervezett üteméről a Pest megyei ÁNTSZ felelős szervezőjétől, dr. Frankó Erzsébet főorvos asszonytól. A Főorvos asszony nevében dr. Budai András országos szűrési koordinátor az alábbi tájékoztatást adta: „A vastagbélszűrési program pilot-programként elindult. Jelenleg két kerületben folyik, majd bekapcsolódik két megye is. Összesen 180 000, 45-65 év közötti férfit és nőt érint. Országos kiterjesztése 2005 dec. 30 után várható. Addig csak a pilot-program működik. Ennek kiértékelését követően vezetnénk be országosan.” Budai doktor véleménye szerint az országos szűrés beindulásáig, 2006 elejéig folytatható a Misszió eddigi programja, csak fontos, hogy a Misszió szűrésén résztvevő lakosok kerüljenek bele az OEP szűrési nyilvántartásába, hogy őket már ne hívják be ismételt szűrővizsgálatra. A Nemzeti Népegészségügyi Program keretében szervezett országos vastagbél szűrési program kiterjesztése után a Misszió feladatának tekinti a program elindulása után a lakosság szűrésen való részvételi hajlandóságát növelő feladatok végzését.
• A légúti onkológiai prevenciót 2005. januárjától megszüntetjük, mert erős tudományos (level of evidence: A) evidencia van arra, hogy a tüdőrák szűrése mellkas átvilágítással (felvétellel) bizonyítottan nem hatásos. (The Cochrane Libary, 2004). 2005. elejétől inkább a megelőzés hatásosabb módszereire csoportosítanánk át erőinek, azaz elsősorban az iskolai egészségfejlesztési program elemei között helyezünk nagyobb hangsúlyt a dohányzás megelőzésére.
• A szív-érrendszeri betegségek rizikószűrését folytatjuk, hisz a korai halálozások leggyakoribb okai a szív-érrendszeri betegségek.

A fenti döntések a kollegiális vezetőkkel történt szakmai egyeztetések során alakultak ki, az ő egyetértésükkel valósulnak meg. A változtatások miatt 2005 elején át kell dolgozni a rizikószűrő kérdőívünket.

2005-ben a többi modellel történt szakmai egyeztetés értelmében mi is használni fogjuk az általános elfogadott SCORE táblázatot, megtartva az aktív felkutatást, és a szűrés központi szervezését. A SCORE táblázat bevezetése szükségessé teszi az informatikai háttér átalakítását, fejlesztését is, amit viszont a többi modellel összehangoltan kívánunk megtenni. Az aktív felkutatásban más modellek pozitív tapasztalatait felhasználva nyitni szeretnénk a térségben működő tüdőgondozói hálózat felé is.

A Misszió a kérdőíves rizikószűrés hatékonyságának növelése terén tervezi a legnagyobb fejlesztést. A fejlesztés irányának meghatározásához 2004. a második félévében egy kérdőív segítségével információkat kértünk a háziorvosoktól prevenciós tevékenységeikkel kapcsolatban. A kérdőívben választ kértünk arra, hogy mi segíti, mi nehezíti a háziorvosok prevenciós tevékenységeit, miben várnak segítséget a Misszió központi stábjától. A visszaküldött kérdőívek túlnyomó részében a háziorvosok a betegtájékoztató, felvilágosító füzetek, kiadványok hiányát jelölték meg. Véleményük szerint hatásosabb prevenciót folytathatnánk, ha megfelelő kiadványokat tudnának a betegeknek, illetve a magas rizikóval élőknek átadni. Ezt a kérést a Misszió megvalósíthatónak és valóban fontosnak tartja, ezért 2005-ben több tájékoztató kiadványokat, hírleveleket készítünk. Természetesen a kiadványok számának határt szab a prevencióban rendelkezésre álló összeg, hiszen továbbra is folytatni kell az eddig megkezdett tevékenységeinket is, de tervezzük kiegészítő források (pályázatok) bevonását is. A program keretében elkészített kiadványokat a helyi rizikócsökkentő programokon résztvevők körében is terjeszteni kívánjuk.

Iskolai egészségfejlesztés

Megvalósult elemek 2004 decemberig:

• Iskolai egészségfejlesztés a tervezett ütemben és módon zajlott.
A modellhez tartozó iskolák közül 47 iskolában a program már a teljes felső tagozatot átfogja. Azokon a településeken, amelyek 2003-as bővüléskor csatlakoztak a Misszió modellhez, a felmenő rendszerben történő bevezetés miatt az ötödikes és hatodikos osztályok vannak bevonva, ez 25 iskolát érint. A jelenleg a Misszió modellbe tartozó településeken a 2006/2007-es tanévben lesz a program teljesen kiterjesztve, és megközelítő pontossággal számolva 480 felső tagozatos iskolai osztály bevonásával fog megvalósulni. A programhoz tartozó pontos adatokat a korábban bemutatott táblázat tartalmazza.
• Pedagógusképzés:
2003. november 29-én Veresegyházon a Fabriczius József Általános Iskolában második alkalommal került sor a modellbe tartozó iskolák testnevelői számára szervezett tartásjavító gerinctorna végzésére felkészítő szakmai továbbképzésre. Az egész napos elméleti és gyakorlati módszertani képzést a Magyar Gerincgyógyászati Társaság Prevenciós Csoportjának munkatársai tartották. A képzésen tizennyolc iskola huszonkilenc pedagógusa vett részt. A résztvevők oktatókazetta sorozatot és szakkönyvet kaptak.
2003. szeptembere és 2004. május 31-e között a GYISM és az OM közös pályázatának egyik nyerteseként drogprevenciós foglalkozások kerültek megtartásra a pedagógusok részére. A program 10 órában nyolc település iskolájának pedagógusai bevonásával biztosított lehetőséget az iskolák drogstratégiájának kialakítására.

Az iskolai egészségfejlesztés területén 2005-ben két irányban szeretnénk fejleszteni a tevékenységünket.

– Egyrészt az oktatási programunkban hangsúlyos szerepet kívánunk biztosítani a dohányzás megelőzésének. Ennek érdekében 2005-ben tervezzük az oktatási tematika módosítását, amit közösen dolgozunk ki a modellhez tartozó gyakorló pedagógusokkal, orvosokkal, iskolapszichológusokkal és egyéb szakemberekkel.

– Másrészt a szülőkkel szeretnénk erőteljesebb kapcsolatot kialakítani, hisz a szülők életmódja, mintaadása meghatározó a gyermekek életében. A pozitív mintákat, egészségesebb életmódot szeretnénk segíteni a szülők részére is. A kapcsolattartás formáját szülői klubok, tréningek formájában tervezzük. 2005-ben a szülők bevonásának hatékony módszertanát kívánjuk kidolgozni.

Szív-érrendszeri kockázatcsökkentő prevenciós programok belső pályázati rendszer keretében

A belső pályázatok keretében megvalósuló programok számát tekintve a 2004-es év nagyon eredményes volt. Az eltelt egy év adatai alapján tapasztalható igen magas, 64%-os növekedés véleményünk szerint az ESZCSM által kiírt 5 millió forintos pályázat elnyerésének köszönhető (Éljünk jó szívvel), hiszen ez jelentősen megnövelte az elindítható programok számát. Hosszú távon azonban a reális növekedés mértékének a maximum évi 15-20%-ot tekintjük. (Ezen belül az évek múlásával inkább az eseti programok számarányának növekedés várható a hosszú távú programok arányához képest.)

A 2004-es évben saját fejlesztésű indikátorrendszert dolgoztunk ki az elért eredmények nyomonkövetésére, értékelésére. Az elért eredmények azt igazolják, hogy a programok a résztvevők számára mindenképpen egészségnyereséget jelentenek.

Elért átlagos eredmények a résztvevők körében:

A tervezett kiadványokat e programok résztvevői között is terjesztjük. Ezen kívül részt veszünk egy olyan kiadvány elkészítésében, ami a helyi közösségi programok szervezőinek kíván módszertani segítséget nyújtani a hatékonyabb szervezéshez. Terveink szerint a módszertani kézikönyv 2005 első félévében eljut a programszervezőkhöz és a háziorvosokhoz is.

Egészségkommunikáció

Az egészségkommunikáció tudatos szervezését fontosnak tartjuk. Ennek érdekében a papír alapú havi rendszerességgel megjelenő Misszió Világ újságon kívül létrehoztunk saját honlapunkat is.

Megvalósult elemek 2004 decemberig az infokommunikáció terén:

A www.misszio.hu alapját képzi annak az infokommunikációs rendszernek, amely az általános információközlésen túl, interaktív kommunikáció lehetőségét nyújtja a laikus közönség, valamint a szakemberek számára egyaránt.
Az aktuális rovatban folyamatos tájékoztatást nyújtunk az irányított betegellátási modellkísérlet híreiről, eseményeiről, valamint a Misszió Egészségügyi Központ által szervezett programokról, valamint az intézménnyel kapcsolatos fontos tudnivalókról, változásokról.
Megvalósult az interneten keresztül elérhető képzésünk. A háziorvosok képzésére szolgáló kepzes.misszio.hu oldalon kívül egyéb oldalunk is szolgál hasonló tartalommal. A Misszió által szervezett különböző képzésekről értesülhet az olvasó, valamint ezeken a továbbképzéseken elhangzott előadások anyagait le is töltheti.
2004. márciusa óta működik a honlapon a fórum. Az előre felvetett témákon kívül (Misszió Világ, betegjogok, Irányított Betegellátási Modellkísérlet) a látogatók létrehozhatnak újabb témákat. A fórum nyitott, tehát egyaránt megvitatható minden felvetés a laikusok és a szakemberek között.
A Misszió Világ webes felülete segítségével lehetőség nyílik az olvasó számára az egészséges életmód, kockázati tényezők, betegségek megelőzésének megismerésére.
Az oldal szolgáltatásait bővítendő készülnek on-line kitölthető kérdőívek. Ilyen formán lehetett jelentkezni képzésre is ezzel egyszerűsítve a jelentkezők regisztrációját. Kitölthető a Misszió Egészségügyi Központra vonatkozó betegelégedettségi kérdőív is, valamint tervezzük a prevenciós szív – és érrendszeri kockázatfelmérő kérdőív internetes változatának elkészítését is.

Infokommunikációs lehetőségeinket használva 2005 első negyedévében a háziorvosi képzés tematikáját a prevenció képezi.
Külön blokként szerepel az:

• egészségpolitika,

• az irányított betegellátási modellek rendszere,

• a prevenció módszertana, illetve

• a Misszió prevenciós tevékenységei és eredményei.

Szándékaink szerint a képzés során olyan módszertani segítséget adunk háziorvosainknak, amellyel az eddigieknél hatásosabb és aktívabb egészségmegőrző tevékenységet folytatnak majd. A prevenció témakörének beépítését a háziorvosi képzésbe nagy előrelépésnek tekintjük, hiszen a hagyományos orvosi munka alapvetően a gyógyításra épül. A képzések hatását, a háziorvosok ezzel kapcsolatos véleményeit, tapasztalatait nyomonkövetjük és beépítjük későbbi munkánkba.

Fontos prevenciós tevékenységnek tartjuk a többi modellel való szoros szakmai kapcsolat kiépítését, illetve 2005 folyamán közös szakmai irányelvek kidolgozásában való részvételt is. Ezt a szakmai munkát nagymértékben segíti az Egészségügyi Menedzserképző Központban minden modell részvételével folyó műhelymunka.

A 2005-ben választott prevenciós programok indokoltsága 1. Elért eredményeink megtartása, fejlesztése.
2. A Misszió modell általános prevenciós céljainak megvalósítása.
3. Programjaink – hasonlóan a 2004. évihez – az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjában megfogalmazott célkitűzések megvalósítását szolgálják.
4. Összhangban vannak az ott meghatározott prioritásokkal:

• A szív-érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzését célzó program az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjának – Elkerülhető halálozások megelőzése alprogram része: a koszorúér- és agyér-betegségek okozta megbetegedések, halálozások visszaszorításaként megjelölt célkitűzéseknek felel meg.
• Az iskolai egészségfejlesztés összhangban van az Egészséges ifjúság alprogram célkitűzésével, különös tekintettel arra a törekvésre, hogy 2005-re el kell érni, hogy minden óvodában, általános és középiskolában az integrált egészségfejlesztési tartalmak közvetítése folyamatos és rendszeres legyen.
• Belső pályázati rendszer keretében végzett szív-érrendszeri kockázatcsökkentő prevenciós programjainkkal szembeni elvárás, hogy azok illeszkedjenek a Misszió meghatározott céljaihoz (de ne legyenek azzal azonosak). Az életmódra ható prevenciós tevékenységek sok estben éppen az életmódbeli rizikófaktorok csökkentésével a magas kockázatúvá válást akadályozzák meg. A közösségi részvételt, aktivitást, autonómiát, összefogást is erősítő helyi programok egyrészt a Johan Béla Nemzeti Program „Egészségfejlesztés a mindennapi élet színterein” c. alfejezetben kitűzött célt, azaz „az egészségfejlesztési terv a településfejlesztési terv szerves része legyen” megvalósulását segítik, másrészt teljes mértékben megfelelnek a 16-os alfejezetben (Aktív testmozgás támogatása) kitűzött elvárásoknak.
• Egészségkommunikáció alatt a Misszió modell nem csupán az információk közlését, vagy a száraz felvilágosítást érti, hanem ennél egy mélyebb, interaktívabb, ösztönző kapcsolat megteremtésére törekszik a modellszervezők és a célcsoportok, lakosok között. Az interaktív, gyors kommunikáció megvalósítása érdekében fejlesztettük tovább honlapunkat, melynek felületeit használjuk tájékoztatásra, információgyűjtésre, továbbképzésre, kérdések-válaszok, vélemények, hozzászólások megismerésére, fórumok biztosítására. Véleményünk szerint a tudatosan végzett egészségkommunikáció fontos feladata a modelleknek.

Tervezett prevenciós tevékenységeink nem ütköznek a jogszabályban (51/1997./XII.18./ NM rendelet) kötelezően előírt szűrési tevékenységgel és célkitűzéseiben teljes mértékben megegyeznek a Nemzeti Egészségfejlesztési Programmal.

A Modell pénzügyi eredményei

A hatékonyságjavulásban elért eredmények

1. Gyógyszerfelírási protokollok alkalmazása és a protokoll compliance, mint értékelési paraméter az érdekeltségi rendszerben

A hypertonia kezelésére alkalmazott gyógyszerek felírását vizsgálva megállapítható, hogy évről-évre javul a gyógyszer protokollokhoz való igazodás. A 2001 júniusától a Misszió szervező körében lévő felnőtt és vegyes praxisú háziorvosok, mint felírók protokollhoz való átlagos igazodása 2002-ben 65 %-os, 2003-ban 66 %-os és 2004-ben 69 %-os volt. Amennyiben a 2003-ról 2004-re való javulás nem következett volna be 2003-ról 2004-re, akkor pusztán ennek a gyógyszercsoportnak a költsége 21 MF-tal lett volna nagyobb.

A gyógyszerfelírási protokollok alkalmazása a háziorvosok munkájának értékelésekor egy kitüntetett szempont a Misszió érdekeltségi rendszerében.

2. Kardiovaszkuláris rizikószűrés elindítása és a kiszűrtek behívásának megszervezése

A következő ábra alapján látható, hogy a prevenciós tevékenységgel aktívan keressük és indikáljuk azokat a nagyértékű beavatkozásokat, amelyek tartósan befolyásolják a betegség lefolyását, illetve meghatározzák a beteg további életminőségét és egészségi állapotát. Az ábrán a kérdőíves rizikófaktor szűrés alapján magas kockázatúnak mutatkozó betegeknek az a két alcsoportja látható, akik a behívás alapján megjelentek további vizsgálatokon, és gondozásba vételre kerültek(1.oszlop), valamint azok, akik nem jelentek meg a vizsgálatokon és ezért nem kerültek gondozásba (2.oszlop). A jelen eset példa a források – számszerűsíthetően – hatékonyabb allokációjára.

3. A Nappali kórház, mint fekvőbeteg-ellátást kiváltó tevékenység, az aktív fekvőbeteg kasszán elért megtakarítások trendszerű változása

A nappali kórház a mátrix kórházakban definiált ellátási feladatokat biztosítja, mint megfigyelő részleg támogatja a szakrendelői munkát, kiváltja a szakmailag indokolatlan, elkerülhető akut fekvőbeteg ellátást. A nappali kórház a járóbeteg ellátás szerves része, szakmai vezetését az orvosigazgató látja el, működése részletesen kidolgozott szakmai program alapján történik.
A Nappali Kórház tevékenységét 2000. augusztusában kezdte meg, az OEP 2001. július 1-jével kísérleti jelleggel 0,7-es szorzóval fogadta be és kötött rá finanszírozási szerződést. A Fektető- Megfigyelő Nappali Kórház reform értékű kezdeményezés a magyar egészségügyben, mivel eddig járóbeteg szakellátás keretében ilyen tevékenység befogadására és finanszírozására nem került sor. Ez az ellátási forma a lakosság körében igen népszerű, hiszen a lakóhelyhez közel nyújt magas színvonalú, definitív ellátást.
Kórházi kezelésnek akkor van értelme, ha a beteg ellátása alacsonyabb ellátási szinten lakókörnyezetében megfelelően nem biztosítható. Az irányított betegellátási modellek szakemberei érdekeltek abban, hogy a szakmailag indokolatlan kórházi bentfekvéseket elkerüljék. A következő ábrán a Misszió Nappali Kórházának beutalási körébe tartozó nyolc háziorvos aktív fekvőbeteg kasszáján keletkezett megtakarítását mutatja be. Amint az leolvasható, a Nappali Kórház működésének elindulásával a megtakarítás ugrásszerűen növekedett.

4. A háziorvosok gondozási tevékenységének támogatása a közösen elfogadott protokollokkal és a képzésekkel, a gondozási arány, mint értékelési paraméter az érdekeltségi rendszerben

Fejlesztési pályázat

A Misszió Modell belső szabályozása alapján háziorvosi praxisokra vetített megtakarítás 20%-ot meghaladó része nem osztható fel az érdekeltségi rendszeren belül, hanem pályázati lapot képezünk belőle és nyilvános módon, a modell területén az egészségi állapot javítására, illetve az egészségügyi ellátás színvonalának növelésére kell felhasználni. Célunk, hogy ne ösztönözzük a csatlakozott háziorvosokat korlátlan nagyságú megtakarítás elérésére valamint, hogy olyan intézményeknek, szervezeteknek is biztosítsunk tevékenységükhöz forrást, akik működésükkel hozzájárulnak a modell sikerességéhez, de nem részesülnek az érdekeltségi rendszeren belül a megtakarításból (pl.: otthonápolási szolgálatok, védőnői szolgálatok, szociális otthonok, betegszervezetek stb). További célunk, hogy a helyi kezdeményezéseket, és együttműködéseket ösztönözzük, valamint, hogy segítsük a pályázáshoz – mint napjaink egyik jelentős forrásszerzési módszeréhez – szükséges készségek, képességek és szemlélet elsajátítását.

A pályázatot A lakosság egészségi állapotának javításáért és az egészségügyi ellátásfejlesztéséért címmel írjuk ki a nyári időszak alatt, úgyhogy a programok legkésőbb a tanév elejével el tudjanak kezdődni. Az aktuális pályázati felhívást itt nézheti meg.

A pályamunkákat az alábbi témakörökben várjuk:

1. Prevenciós és egészségfejlesztési programok

2. Minőségügyi technikák bevezetése, minőségfejlesztés

3. Emeltszintű gondozási, disease management programok bevezetése

4. Infokommunikációs rendszerek létrehozása, fejlesztése

5. Az ellátás minőségét és hatékonyságát javító eszközök, berendezések beszerzése

A megjelenéstől kb. 2 hónap áll a rendelkezésre a pályázatok benyújtására. A pályázati dokumentumokat honlapunkról letölthető formában tesszük.

A regisztrált pályázatok regisztrációs számát, címét, a megvalósító szervezet nevét és a hiánypótlás szükségességét tartalmazó Excel táblát honlapunkon tesszük közzé a hiánypótlási határidővel és az eredményhirdetés várható idejével egyetemben és erről e-mailen értesítést küldünk a pályázóknak. A hiánypótlásra 1 hét áll rendelkezésre, erről az e-mailes értesítésen kívül még telefonon is konzultálunk a pályázóval. A pályázatok bírálatát belső munkatársak végzik, erre a feladatra a beérkezett pályázatok témáitól függően (eszközbeszerzés, prevenciós program, informatikai fejlesztés, orvosszakmai kérdések) munkacsoportokat hozunk létre.
Az egyes munkacsoportok a bírálatnál figyelembe veszik a pályázati program szakmai indokoltságát, az egy lakosra jutó ráfordítás mértékét, a költségterv helytállóságát. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy egy új vagy számunkra ismeretlen eszköz hatásosságáról rendelkezésre állnak-e meggyőző bizonyítékok. Amennyiben egy pályázat célja, szakmai tartalma megegyezik a Misszió célkitűzéseivel, élünk azzal a lehetőséggel, hogy az értékelésnél a támogatás keretösszegét határozzuk meg és a pályázati program kiegészítését feltételül szabjuk a támogatási szerződés megkötéséhez. Amennyiben úgy látja a bizottság, hogy az egyes pályázati programok megvalósítása sikeresebb lehetne a plusz tárgyi eszközök beszerzésével, ezekre a pályázott összegen felül biztosíthat forrást. A pályázati támogatás odaítéléshez feltételeket is szabhat a bizottság: kötelező önrész, képesítés (ECDL vizsga) megszerzése, szerelési munkák elvégzése.

A bírálat után a közzétesszük a győzteseket, a támogatás mértékét és feltételeit, valamint az elutasítás indokait tartalmazó listát honlapunkon és minden pályázót írásban is értesítünk az eredményről.

A 2003-as év győztesei
A 2004-as év győztesei

A sikeres pályázókkal a Misszió Kht. támogatási szerződést köt, mely szabályozza a

• Támogatás folyósításának és felhasználásának módját és ütemezését

• A szakmai és pénzügyi elszámolás idejét és módját

• A program dokumentálásának módját

• A szakmai beszámoló idejét és módját

• A program megvalósítása során keletkező adatok, eredmények, szellemi termékek további felhasználását

• A támogató feltüntetésének módját

• A meg nem valósulás eseteit, következményeit, felelősségi kérdéseit.

A pályázati dokumentáció összeállításával, a bírálattal, a beszámolókkal kapcsolatos kérdésekben Dr. Ágó Katalin munkatársunk készséggel áll az érdeklődők – a leendő pályázók és a sajtó – rendelkezésére.