RENDELÉSEK
REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY
EGYNAPOS SEBÉSZET
ÜGYELET
Váltás akadálymentes változatra

Nyitvatartás: hétfőtől péntekig 7-19 óráig
Cím: 2112 Veresegyház, Gyermekliget utca 30.
Előjegyzés: 06 28 389 625

ARS POETICA
ELÉRHETŐSÉGEK
EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK
MAGÁNRENDELÉSEK
"HÓNAPRÓL HÓNAPRA"
BETEGJOGI TÁJÉKOZTATÓ
BETEGELÉGEDETTSÉG
KÖZÉRDEKŰ ADATOK
PÁLYÁZATOK
GY.I.K.
GALÉRIA
TÁMOGATÓINK
ARCHÍVUM





Betegjogi képviselő

A Misszió Egészségügyi Központ betegeinek betegjogokkal kapcsolatos jogvédelmét LENGYEL INGRID BETEGJOGI KÉPVISELŐ látja el.
Munkaidőben elérhető a 06/20/4899-609-es telefonszámon, illetve az ingrid.lengyel@ijb.emmi.gov.hu e-mail címen.
Fogadóóra helye, időpontja: Misszió Egészségügyi Központ II. em. Könyvtár, minden hónap utolsó csütörtök 14:00-15:00

A jogvédelmi képviselő az INTEGRÁLT JOGVÉDELMI SZOLGÁLAT (IJSZ) munkatársa, az intézménytől független személy.
A fenti elérhetőségek sikertelensége esetén az IJSZ zöldszáma hívható: 06/80/620-055
Information on patients’ rights questions can be obtained by foreign patients on phone number: 36-20-4899-614
Patient vom Ausland können Informationen über Patientenrechte-Fragen an der Telephonnummer 36-20-4899-614 erhalten.

Betegjogok

Életünk teljességéhez, harmóniánkhoz, és boldogságunkhoz mindenképp szükséges, hogy egészségesek legyünk. Manapság problémáink jelentős hányadát a szervezetünk, testi-lelki bajaink orvoslása teszi ki, sokszor az ehhez kapcsolódó járulékos kellemetlenségek elviselése, megoldása még jobban megnehezíti a helyzetünket. (kórház, gyógyszerek, várakozás, pénz)
A betegség, probléma a beteg számára és gond szélesebb körben is, hiszen komoly hatással lehet az egyénen túl a családra, a munkára, a gazdaságra, és ezáltal az egész társadalomra is.
Ezért szükség van a még kiszolgáltatottabb és fokozottabb védelemre szoruló beteg jogainak védelmére, és érdekeinek szem előtt tartására. Törvényi szinten kell biztosítani, hogy az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés során senki se kerülhessen hátrányos helyzetbe, mindenki megőrizhesse emberi méltóságát, és egyformán lehetősége legyen a gyógyulásra.
És mindenki számára fontos, hogy ismerje a rá vonatkozó előírásokat, szabályokat, jogait és kötelezettségeit, hogy felelősen tudjon dönteni az életéről, egészségéről, gyógyításáról, testéről.

Betegjogok és kötelezettségek

Az ember érzi a saját felelősségét az egyéni és szűkebb környezete egészségének megőrzéséért és javításáért, a jogszabályi háttér pedig azt hivatott elősegíteni, hogy mindenki felismerje ezt a felelősségét, és az ebből adódó kötelezettségeit teljesíteni tudja.
Az egészségügyi törvény megfogalmazza a betegek jogait; célja, hogy a betegek megfelelő színvonalú egészségügyi ellátásban részesüljenek, és gyógykezelésük során jogaikat tiszteletben tartsák.
A betegek jogainak törvénybe foglalása hozzájárulhat kiszolgáltatottságuk csökkentéséhez, elősegítheti az orvos és beteg közötti partneri viszonyt és az eredményesebb gyógykezelést.
Ezek a jogok mindenkit megilletnek és kizárólag a törvényben meghatározott esetekben korlátozhatók, elsősorban mások alapvető jogainak, életének, egészségének védelme érdekében.

Az egészségügyi ellátáshoz való jog

A betegeknek joga van hozzá, hogy állapotuk által indokolt, folyamatosan hozzáférhető megfelelő ellátásban részesüljenek, mindenféle megkülönböztetés nélkül. Ez alapján tehát, akinek az egészségi állapota indokolja (szüksége van rá) joga van arra, hogy hozzáértő orvosok megvizsgálják, gyógykezeljék, és fájdalmait csillapítsák, az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok megtartásával. Az ellátáshoz való jognak négy részjogosítványa van. A betegnek joga van hozzá, hogy a szükséges ellátást időben megkapja, megkülönböztetés nélkül, a társadalmi helyzete, politikai nézete, származása, nemzetisége, vallása, neme, szexuális irányultsága, kora, családi állapota, testi vagy értelmi fogyatékossága, képzettsége és minden egyéb, az egészségi állapotával össze nem függő okok alapján.
Az egészségügyi ellátás Magyarországon nem ingyenes. Akinek van egészségbiztosítása, annak az ellátásért az esetek többségében nem kell fizetnie, bizonyos ellátásokat azonban a betegnek kell megtérítenie részben vagy teljes egészében. (pl. szépészeti műtétek, egyes fogászati kezelések, stb.) Minden esetben előre kell közlik a beteggel, hogy kell-e fizetnie az adott ellátásért.
Biztosítástól függetlenül minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek enyhítéséhez.
Hasonlóképpen minden egyéb szempontot félre kell tenni akkor is, ha a betegnek a fájdalmai csillapítására van szüksége. A beteg az egészségügyi ellátásokat a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek függvényében jogosult igénybe venni.
A törvény biztosítja a beteg a szabad orvosválasztás jogát, ennek feltétele, hogy a választott orvos megfeleljen a beteg egészségi állapota által indokolt szakmai követelményeknek, a beteg jogosult legyen az ellátásra, illetve az orvos annak elvégzésére. Amennyiben a beteg fekvőbeteg-ellátó intézményben választ orvost, tekintettel kell lennie az intézmény ellátási rendjére. Előfordulhat, hogy a választott intézmény nem tudja a szükséges kezelést biztosítani. Ilyenkor a beteget várólistára kell venni, vagy tájékoztatni kell arról, van-e olyan intézmény, ahol az adott kezelésben a legrövidebb időn belül részesülhet.

Az egészségügyi ellátáshoz való jog négy részjogosítványa
1. Sürgős szükség esetén az életmentő, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzéséhez való jog, ennek igénybevétele semmilyen módon nem korlátozható.
2. Alapvető joga van a betegnek a szenvedés csökkentéséhez.
3. A beteg jogosult az ellátását végző orvos szabad megválasztásához, ha az ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége, illetőleg az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony ezt nem zárja ki.
4. Amennyiben egy beteget nem lehet azonnal a szükséges ellátásban részesíteni, illetőleg egy meghatározott orvosi ellátás ritka, akkor vagy más alkalmas egészségügyi intézménybe kell őt utalni, vagy pedig várólistára kell venni.

Joga van hozzá, hogy
- Állapota által indokolt ellátást kapjon
- Az ellátás folyamatosan hozzáférhető legyen
- Megfelelő legyen az ellátás
- Megkülönböztetés nélkül lássák el

A sürgűs szükség esete
Azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne. Ilyen helyzetben a betegnek meg kell kapnia a szükséges ellátást akkor is, ha nem tudja igazolni, hogy biztosított (pl: nincsen nála tb kártya).

Szabad orvosválasztás

A beteg önrendelkezési jogához hozzátartozik, hogy maga dönthessen arról, hogy az egészségügyi ellátása melyik intézményben történjék, és a szükséges beavatkozásokat ki végezze. Az orvos- beteg kapcsolatnak a beteg gyógyulása érdelében a bizalmon kell alapulni, hiszen az orvos csak akkor tud segíteni, ha a beteg együttműködik és betartja az orvos utasításait.
A szabad orvosválasztásnak azonban vannak törvényben meghatározott feltételei. Magyarországon az egészségügyi ellátás nem ingyenes, akinek van egészségbiztosítása (tébé kártyája), annak az ellátásért az esetek többségében nem kell fizetnie. Vannak olyan ellátások, amit részben vagy teljes egészében a betegnek kell kifizetnie. Bizonyos ellátásokat a betegbeutaló val vehet csak igénybe.
A szabad orvosválasztás feltételei
- A választott intézménynek és orvosnak meg kell felelnie a beteg egészségi állapota által indokolt szakmai követelményeknek
- Az intézménynek rendelkeznie kell az adott betegség kezeléséhez megfelelő felszereléssel.
- A választott orvosnak pedig az adott betegség kezeléséhez megfelelő szaktudással.
- A betegnek jogosultnak kell lennie az igényelt ellátásra, az orvosnak pedig a beavatkozás elvégzésére.
- Az igényelt ellátásnak orvos-szakmai szempontból indokoltnak kell lennie. Az ellátás akkor indokolt, ha az a beteg számára - testi vagy lelki egészsége szempontjából – hasznos, és nincs jogszabályba foglalt akadálya. (pl.: a terhesség megszakításra a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén van lehetőség)
- Feltétele lehet az orvosválasztásnak az intézmény ellátási rendje, az az egészségügyi intézmény, aminek a beteggel szemben területi ellátási kötelezettsége van, nem tagadhatja meg a beteg ellátását, de leterheltség esetén a választott orvos sorrendet (várólista) állapíthat meg, illetve más orvoshoz irányíthat a gyorsabb ellátás érdekében.

Térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások

- a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások
- különböző szűrővizsgálatok
- a háziorvosi ellátás
- a fogászati ellátás
- a járó beteg szakellátás
- a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás
- szülészeti ellátás
- az orvosi rehabilitáció
- a betegszállítás

Teljes térítést kell fizetni, például

- a gépjárművezetői alkalmassági vizsgálatért
- részeg személy detoxikálásáért
- orvosi látleletért
- általában fizetni kell a magánorvos által történő ellátásért is

A biztosított részleges térítés mellett jogosult, például

- 18 éves életkor alatt fogszabályozó készülékre
- a rágóképesség helyreállítása érdekében jogszabályban meghatározott típusú fogpótlásra
- kizárólag beutalóval igénybe vehető ellátás beutaló nélküli igénybevételére, ha azt az azonnali ellátás szükségessége nem indokolja;
- az ellátás más finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál történő igénybevételére, mint amelynél a beutaló orvos azt kezdeményezte
- egyéni igényei szerinti étkezésre
- az egészségi állapota által nem indokolt, magasabb színvonalú elhelyezésre
- szanatóriumi kezelésre

Várólista

Ha a beteg nem kap azonnali ellátást, tájékoztatni kell annak okáról és a várakozás időtartamáról, következményeiről. A várólista határozza meg szakmai szempontok szerint, hogy a betegek milyen sorrendben juthatnak a számukra szükséges ellátáshoz. A betegek egészségi állapota által indokoltan és hátrányos megkülönböztetés nélkül kell, hogy történjék a lista felállítása. Ha az adott intézmény nem tudja a beteget ellátni, lehetőség egy másik intézményt kell ajánlani a betegnek, ahol a beavatkozást hosszabb várakozás nélkül el tudják végezni. A várólistán szereplő betegek egészségi állapotát rendszeresen figyelemmel kell kísérni, és ha azt sürgős szükség indokolja, a beteget azonnali ellátásban kell részesíteni.

Az emberi méltósághoz való jog

A beteg ember állapotánál fogva kiszolgáltatottabb, mint máskor számos helyzet adódhat az ellátása során, amikor fennáll emberi méltósághoz való joga megsértésének veszélye. A törvény külön kiemeli, hogy a beteg jogosult arra, hogy vele emberként bánjanak, személyhez fűződő jogait mindenkor tiszteletben tartsák. Az emberi méltósághoz való jog része a szabad döntéshez való jog, és a személyes szabadság. Az önrendelkezés egyetlen korlátja csupán, hogy ezzel mások illetve saját egészségét, testi épségét nem veszélyezteti.
Az emberi méltóság tiszteletben tartása azt is jelenti, hogy a beteget nem szabad ok nélkül várakoztatni, tekintettel kell lenni a szeméremérzetére és biztosítani kell számára a hozzátartozóival való kapcsolattartást. Mindenkinek jár az udvarias megszólítás és tiszteletteljes bánásmód. A betegeken csak az ellátásukhoz szükséges beavatkozásokat szabad elvégezni, és minden betegnek joga van arra, hogy a kórházban saját ruháit és személyes tárgyait használja. Személyes szabadság
A beteg személyes szabadsága csak kellően indokolt esetben és ideig korlátozható, kellően kíméletes módszerekkel és eljárásokkal akkor, ha erre a beteg vagy mások egészségének védelme céljából van szükség. Például a beteg kezének ágyhoz rögzítés lehetséges, ha a beteg öntudatlan állapotában kitépné az életmentő infúziót.
A korlátozó módszerek és eljárások alkalmazását csak a beteg kezelőorvosa rendelheti el írásban, pontosan meghatározva alkalmazásuk indítékát és időtartamát. Kivételes esetben szakápoló is elrendelheti a korlátozást, de azt tizenhat órán belül jóvá kell hagynia a kezelőorvosnak. A beteg korlátozása nem lehet büntető jelegű, és csak addig tarthat, amíg az feltétlenül szükséges.
várakoztatás
Lehetőség szerint a beteget előre egyeztetett időpontban kell fogadni, és csak kellő indokkal és ideig szabad várakoztatni.
intimitás
A betegnek joga van hozzá, hogy csak a vizsgálathoz szükséges mértékben és ideig kelljen levetkőznie, és csak az őt vizsgáló személy legyen jelen.
Kapcsolattartás
Hozzátartozóival, barátaival a beteg írásban vagy szóban (telefonon) kapcsolatot tarthat és látogatókat fogadhat. A kapcsolattartásnak csak az intézmény házirendje, a betegtársak jogai szabhatnak korlátokat. Kivételesen a beteg gyógyulása érdekében, vagy közegészségügyi okokból a látogatás korlátozható, de a kapcsolattartás egyéb formái nem. Kiskorú gyermeknek és a súlyos állapotú betegnek joga van ahhoz is, hogy egy személy, mindig mellette legyen, amennyiben nem zavarja a betegellátást. A szülő nő is megjelölhet valakit, aki a vajúdás és a szülés során folyamatosan mellette lehet. A beteg azt is megtilthatja, hogy gyógykezeléséről más tudomást szerezzen.

A tájékoztatáshoz való jog

A beteg önrendelkezési jogának érvényesüléséhez, saját egészségi állapotáról való felelős döntéséhez, és hogy az ellátás során ne sérüljön az emberi méltósága, autonómiája; elengedhetetlen a pontos tájékoztatás.
A testéről, további életminőségéről szóló megfelelő döntéshez a betegnek alapvető jogában áll, hogy egészségi állapotáról általános jelleggel folyamatosan tájékoztatást kapjon.
A beavatkozások megkezdése előtt a törvényben előírtak szerint tájékoztatni kell a beteget.
Lehetséges, hogy a beteg nem szeretne hallani az állapotáról és a rá váró kezelésekről, ilyenkor lemondhat a jogáról, kivéve, ha ezzel mások életét veszélyeztetné. Ha a beavatkozásra a beteg kezdeményezésére, és nem terápiás célból kerül sor, a tájékoztatásról való lemondás csak írásban érvényes. Mindig érdemes megbeszélnie a kezelőorvosával, hogy ilyen mélységű tájékoztatást kér, illetve azt, hogy helyette kit tájékoztassanak.
Az orvos- beteg közötti optimális kapcsolta esetén a beteg érdeklődik, az orvos, pedig a kérdésekre válaszolva tájékoztatja a beteget a helyzetről, a várható beavatkozásokról, a kívánt eredményről és a kockázatokról.
Ha a beteg a tájékoztatásból valamit nem értett meg, valamiben bizonytalan, újabb problémák merültek fel, vagy egyszerűen csak többet akar tudni, akkor nyugodtan kérdezzen orvosától mindaddig, amíg kielégítő válaszokat nem kapott. Hasznos lehet, ha a beteg előre készül az orvossal való találkozásra, átgondolja, esetleg leírja mi az, amit meg akar tudni.
Mindenkinek joga van a tájékoztatáshoz, és ahhoz, hogy azt számára érthető módon kapja meg figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jeltolmácsot biztosítsanak. A szóbeli tájékoztatás semmivel sem helyettesíthető, sem könyvekkel sem előre elkészített általános leírásokkal.
Amennyiben a beteg csak részben, vagy egyáltalán nem tájékoztatható, akkor a teljes körű tájékoztatást annak a személynek kell megadni, aki a beteg helyett jogosult az orvosi kezelésekre vonatkozó döntéseket meghozni. A törvény a cselekvoképes beteg számára biztosítja annak lehetőségét, hogy megfelelő alakiságok mellett kijelölje azt a személyt, akit helyette - cselekvőképtelenné válása esetén - tájékoztatni kell. A törvény így biztosítja a lehetőséget a kijelölt személy számára, hogy a cselekvőképtelen beteg helyett egyes beavatkozások elvégzéséhez hozzájáruljon.
Miről kell tájékoztatni a beteget?
A törvény tételesen felsorolja azokat az információkat, amelyekről mindenképpen tájékoztatni kell a beteget:
• egészségi állapotával kapcsolatos minden lényeges körülményről
• tájékoztatni kell, hogy jogában áll egyes beavatkozások elvégzéséhez való hozzájárulás, illetve a beavatkozások elutasítása.
• kellő részletességgel egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is,
• a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról,
• a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól,
• a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól,
• döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében,
• más lehetséges eljárásokról, módszerekről,
• az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről,
• a kezelés általánosan ismert, jelentős mellékhatásairól, az esetleges szövődményekről és a beavatkozások lehetséges következményeiről, azok előfordulási gyakoriságáról.
• az egyes vizsgálatok, beavatkozások eredményéről,
• a további ellátásokról,
• a javasolt életmódról, valamint
• az ellátásban közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását.

Önrendelkezéshez való jog

Mint mindenkit, az embert betegen is megilleti az önrendelkezéshez való jog. Ez az összetett jog magába foglalja a döntéshez való jogot a jelenlegi és későbbi ellátásával kapcsolatban, a kórház elhagyásához való jogot, személyes szabadságát, melyet csak akkor lehet korlátozni ha mások életét vagy egészségét veszélyeztetné.
A törvényben foglalt kivételektől eltekintve szabadon eldöntheti, hogy a javasolt beavatkozásokat elvégezzék-e vagy sem. A választást senkire nem szabad rákényszeríteni, a beleegyezésének tévedéstől, megtévesztéstől, fenyegetéstől mentesnek kell lennie, és megfelelő tájékoztatáson kell alapulnia. Ezt a beleegyezését megfelelő indokkal bármikor visszavonhatja, ha azonban nincs rá alapos oka, akkor a felmerülő költségeket meg kell fizetnie.
A betegnek ahhoz is joga van, hogy megjelöljön egy helyettes döntéshozót, aki jogosult helyette a beleegyezés illetve a visszautasítás jogát gyakorolni.
Az egészségügyi törvény szerint, ha nem nevezett meg helyettes döntéshozót, és átmenetileg vagy tartósan döntésképtelen állapotba került, akkor a beteg helyett közeli hozzátartozói a törvény szerinti sorrendben jogosultak a döntések meghozatalára. A hozzátartozó azonban semmiképp sem hozhat a beteg állapotára hátrányos döntést. Abban az esetben, ha a hozzátartozók döntése különböző, a beteg egészségét jobban szolgáló vélemény szerint kell eljárni. Súlyos vagy maradandó károsodással okozó kezelés visszautasítást írásba kell foglalni, meghatározott formai követelményeknek megfelelően. Életmentő vagy életmeghosszabbító kezelést, pedig csak felnőtt, belátási képességének birtokában lévő beteg utasíthat vissza, és csak akkor, ha olyan gyógyíthatatlan betegségben szenved, amely rövid időn belül halálhoz vezetne.
Belátási képessége birtokában rendelkezhet orvosi kezeléséről arra az időre, amikor állapota miatt ezt már nem tudja megtenni, ("élő végakaratnak") és halála esetére a holttestét érintő beavatkozásokról is.

Az orvosi titoktartáshoz való jog

A betegség különösen kiszolgáltatottá teszi az embert. A gyógyítás során ezért különösen fontos, hogy az ellátásában résztvevő személyek bizalmasan kezeljék a tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatokat. Az orvosi titok megtartására a törvény, erkölcsi szabályok, és a hivatása kezdetén tett fogadalma is kötelezi az ellátásban résztvevő orvost, ápolót, asszisztenst, gyógyszerészt, egészségügyi személyzetet (akkor is ha nem orvosok, kötelesek az orvosi titok megtartására).
A beteg titkait azok ismerhetik meg, akiket ő feljogosít. A kezelés kezdetén nyilatkoznia kell arról, hogy kinek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki az egészségügyi adatainak megismeréséből, ha kifejezetten nem nyilatkozik, akkor a közeli hozzátartozóit tájékoztatják.
Az intimitáshoz és az orvosi titoktartáshoz való jog alapján elvárhatja a beteg, hogy vizsgálata és kezelése során csak azok legyenek jelen, akiknek a részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek a jelenlétéhez hozzájárult.
Felmentés az orvosi titoktartás alól Kivételesen, a beteg gyógykezelése érdekében szükség lehet a rá vonatkozó adat közélésre, azonban csak a kezelésben résztvevő orvosnak, ellátó személyzetnek lehet kiadni az adatokat.
Ezen okból az adattovábbítás nem csak egy adott egészségügyi intézményen belül valósulhat meg, hanem a különböző az egészségügyi intézmények között is (háziorvos és kórház, szakrendelés és klinika között, stb.).
Az általános szabály alól két személy kivétel, az igazságügyi orvosszakértő, és a beteg választott háziorvosa, amennyiben a beteg kifejezetten nem tiltakozik, a háziorvos akkor is megismerheti az egészségügyi adatokat, amennyiben az ellátásban nem működik közre közvetlenül. Az adatok közlésének törvényben meghatározott tartalmi, időbeli és formai követelményei vannak. Csak annyi és olyan egészségügyi adat továbbítható, amely feltétlenül fontos lehet a beteg gyógykezelése, és más betegségek megelőzése érdekében. Természetesen csak a beteg megfelelő tájékoztatása mellett továbbíthatók az adatok, akkor ha ezt a beteg írásban kifejezetten nem tiltotta meg.
Csak kivételes esetben lehet eltekinteni a beteg beleegyezésétől.
A háziorvos szerepe
A háziorvos esetében sajátos szabályok érvényesek, hiszen fontos, hogy a beteg kezelése érdekében a más által végzett ellátásról is tájékoztatást kapjon (kórház, járóbeteg-szakellátás). A beteg persze kifejezetten megtilthatja, hogy adatokat közöljenek választott háziorvosával. A tiltakozás formájára nincs törvényi előírás, történhet szóban vagy írásban, azonban a szóbeli rendelkezésről általában az egészségügyi dokumentációjában feljegyzést készítenek.
sürgős szükség esete
Sürgos szükség esetén minden perc számíthat, nincs rá idő, hogy a betegtől a törvény által előírt beleegyezést beszerezzék, például azért mert a beteg állapota nem teszi lehetővé a nyilatkozattételt, vagy az idő rövidsége miatt nincs rá lehetőség, ilyenkor külön erre vonatkozó írásbeli beleegyezés nélkül is, továbbítható az adat, amely feltétlenül szükséges a beteg ellátása, gyógykezelése, felépülése érdekében.
A hozzátartozó tájékoztatása
Az orvosi titoktartás alóli felmentést adhat maga a beteg. A gyógykezelése során formakényszer nélkül írásban kijelölheti azt a személyt vagy azokat a személyeket, akiket egészségügyi adatairól tájékoztatni lehet, az is elegendő, ha a betegfelvételi lapra feljegyzik a beteg akaratát és ő aláírja.
Ha intézményi gyógykezelése már befejeződött, teljes bizonyító erejű magánokiratban jelölhet ki, vagy hatalmazhat fel valakit az egészségügyi adataiba való betekintésre.
Kivételesen a beteg erre vonatkozó felhatalmazása nélkül is jogosult a gyógykezelést végző orvos a beteg hozzátartozójának felvilágosítást adni a betegre vonatkozó egészségügyi adatokról, a beteg érdekében akkor, ha az otthoni, megfelelő ellátásához erre szükség van.
Valamint a hozzátartozó is jogosult megismerni a saját életét vagy egészségét befolyásoló adatot. (pl. az öröklődő betegségek, pszichiátriai kórképek, pszichiátriai megbetegedések, vagy ha a beteg magatartása veszélyeztetheti a környezetét, a vele együtt élőket).
Ezenkívül a fertőzések továbbterjedésének megakadályozása is szükségessé teheti a vonatkozó egészségügyi adatok másokkal való közlését. Mindig szem előtt tartva azonban a célszerűséget, feltétlen szükségességet.
Az egészségügyi adatokról való tájékoztatás a beteg halála esetén
A beteg halálát követően a beteg törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, továbbá az örökös megismerheti a halállal összefüggő egészségügyi adatokat.
mikor nem kell kérni a beteg beleegyezését?
- Előfordulhat, hogy az ellátás csak úgy oldható meg, ha egyszerre több beteg is jelen van (pl.: a kórházi szobákban) Azonban ilyenkor is törekedni kell az intimitás tiszteletben tartására.
- Sürgős szükség esetén, például tömegbalesetnél.
- A fogvatartott, vagy szabadságvesztéssel járó büntetését töltő személy kezelésénél a szökés megakadályozása érdekében jelen lehet a rendőrség vagy a büntetés-végrehajtási intézet hivatalos állományú tagja.
- Nem kell a beteg kifejezett hozzájárulása, ha olyan személy van jelen, aki a beteget korábban már kezelte.
- Jelen lehetnek orvostanhallgatók, ápoló-, szülésznő-képzésben résztvevők, ha a beteg kifejezetten nem tiltakozik ellen.